Ha segíteni szeretnél nekünk....

Ha segíteni szeretnél nekünk,akkor nagyon kérlek klikkelj a linkre...Óriási KÖSZÖNETTEL ELŐRE IS..

http://tdori.blogger.hu/2014/03/24/ha-segiteni-szeretnel

Ahol mostanság megtalálsz:

http://autizmuslive.blog.hu

A továbbiakban ott várlak Benneteket nagy SZERETETTEL!!

Dóri

Elköltöztem Csókolom!

Sok fejtörés és gondolkodás után,úgy döntöttem,hogy blog máshol folytatja tovább..Az utóbbi időben nagyon sokszor probléma volt az oldallal,nem volt elérhető napokig,nem lehetett tartalmat megosztani,képet feltölteni.Fél éve minden egyes áldott nap volt valami gond,vagy evvel,vagy avval..Szerettem ezt az oldalt,egyszerű volt szerkeszteni,pont rám szabták..de.......

Jó pár olvasóm jelezte,hogy nem tudja olvasni az oldalt,így ez volt az utolsó csepp a pohárban..

Úgyhogy ELKÖLTÖZTEM CSÓKOLOM!!!

Az új blogot itt találjátok..: http://autizmuslive.blog.hu

Jó volt itt blogolni...A régi tartalom egyenlőre itt marad,azt továbbra is itt lehet olvasni..

Várok MINDENKIT Szeretettel a BLOG.HU-n..

Szóval katt az új linkre,és olvashattok is...

Dóri

Intim-szféra...újratöltve..

Írtam volna már tegnap,de nem volt jó a blogger.hu,és mára úgyfest utolsókat rúgja a számítógépem is..Nem mai darab,viszont arra egy petákunk sincs most,hogy rendbe tetessem vagy újra rakassam,neadj ki tudjam cserélni.Fő is a fejem miatta,mert nekem ez a gép jelenti a külvilágot,más egyéb lehetőségem nincs,a blog miatt ez a mentsváram és persze a gép által segítek sokaknak..Úgyhogy bajban vagyok rendesen..

Na mindegy...

Intim szféra igen,mert a szobatisztaságról vagy a nem szobatisztaságról írnék ami az autizmusban nagyon sarkalatos probléma.Van akinek semmi problémaja vele,van akinél vannak ilyen olyan gondok és van olyan gyerek,akinél nagyon nagy gondot jelent,és van olyan is aki soha életében nem lesz szobatiszta..

Széles a spektrum,nagy az ernyő,nincs két egyforma gyerek..

Nálunk a három fiú közül,Danival nem volt egyedül időbeli probléma,két és fél évesen szobatiszta lett,nappalra és éjszakára,mint a parancsolat..Viszont ő az akinek még most sem valami jó az emésztése,sokat fáj a hasa,stresszesebb időszakban,meg maga a pokol,amit átél.Pszichikai okai vannak,minden kivizsgálás erre vezetett..A gasztrodoki is csak legyintett,hogy ja kérem Asperger...

Zalánnál már minden csúszott..három és fél évesen,az óvodába menetel előtt kettő nappal lett szobatiszta nappalra,éjszakára négy éves kora után két hónappal került le a pelus.Amikor kis-csoportos volt néha néha ha stressz érte bepisilt,amit nem igazán tolerált az első óvodája..A nagy dolgos kérdésben nagyon szorulós,és sajnos a refluxa sem tesz jót neki ha nagyon erölködni kell..Evente muszáj egy hasi UH-ra elvinni,hogy átnézzék,hogy az erőlködéstől nincs e sérv,vagy valami kóros elváltozás a pocakjában.

Levente a legkeményebb dió..Négy évesen lett program szobatiszta,ami azt jelentette,hogy visszatartani már tudta a kisdolgot,de nem szólt,így két óránként kellett WC-re ültetni..Most öt és fél éves,és kb 10 hónapja szól,hogy pisilni kell..A nagy dologgal két éves koráig nem volt baj,ment a pelusba egyedül,és akkor valami történhetett,a mai napig nem tudunk rájönni,hogy mi,mert egyszer csak visszatartotta,és ennek az lett a következménye,hogy háromszor kötöttünk ki a János Kórházban két hét alatt..Beöntés.. Sajnos onnan indult a kálváriánk..Többet nem volt hajlandó egyedül..Sokszor voltunk vendégek a Jánosban,ahonnan a végén már kinéztek minket..De volt ott egy nagyon kedves idős ápolónő,aki látta rajtam,hogy mennyire megvisel,hogy nem tudok segíteni ilyenkor Leventének,és egy kedves fiatal sebész doktornővel ketten,öt alkalom alatt,megtanítottak,hogy hogy segítsek Levinek..(parafin olaj,steril gumikesztyű,szabályos beöntés,székelési ingerpont..és még sorolhatnám..sőt kétszer eljöttek hozzánk személyesen..és a mai napig szoros kontaktot tartunk..)Persze közben teljes gasztro kivizsgálás sorozat,UH,röntgen,vér vizsgálat,sőt széklet..és állandó kisérletezés a lazító gyógyszerekkel..A Laevolac-tól a csillagos égig kipróbáltunk mindent,de teljesen mindegy volt,mert Levente visszatartja..A doki néni elmondta,hogy visszatartós gyerekkel ő sem tud semmit csinálni,mert ez pszichés alapon van,persze egy autinál ezer más probléma is lehet,gondolva a szenzoros ingerfeldolgozás zavaraira..Elkeseredésünkben,már mindenhol tréningeztek vele,a bölcsiben,az oviban,a Flóra Alapítványnál és oroszlánrészt itthon..Persze a doktor néni mindig azt mondta,hogy egyszer csak meg fog érni arra,hogy rájöjjön,hogy az nem jó ha az Anya vagy az Apa mesterségesen segít,az nekem is kellemetlen..

Ez a pillanat idén májusban jött el..Na persze Szigeti doktornő a Bethesdában,kicsit átlakította a gyógszerelését..Már majd egy éve alapnak kapja az Aloe Vera natur rostos gélt,itt főleg a roston van a hangsúly a szelektív evés miatt..30 ml-t naponta..valami narancsossal ízesítve,mert úgy megissza,és minden másnap!! 8 csepp Guttalax.Így most másnaponta van nagydolog,és május óta,kisebb nagyobb visszaeséssel,de egyedül..Néha fél órát rimánkodva neki,néha csak öt percet..Hangulat és ingerfüggő..Ugyanis Levente szenzorosan a hypoérzékeny kategória..Brutális ingerek kellenek neki..Sajnos vélhetően a nagydolog dolgában is,szakemberekkel konzultálva rájöttünk,hogy ez lehet a problémája hátterében.Most ott tartunk,hogy a cél az,hogy egyenlőre ezen segítséggel,gondolok a gyógyszerekre,vegyük rá arra,hogy egyedül is menjen a WC-n az eksön...

Két hete ösztönző rendszert vezettünk be,jutalom naptárt,nagyobb jutalmakkal kilátásban..Ezek nála általában mozgásos tevékenységek..A menjünk az erdőbe kirándulni opus..

Most itt tartunk.......ennyit rólunk...

Nehéz dió...Rettentő nehéz,és ahogy hallgatom a környezetem,nagyon sok neurotipikus átlag kisgyerek is ugyanúgy kűzd evvel a problémával mint mi..Sőt ezt a gasztro dokinéni is megerősítette,hogy járványszerűen növekszik a székletszorulós gyerekek száma...A rohanó világ,az egyhangú rost-szegény evés,a szülőnek sokkal jobban oda kéne figyelnie,mert sajnos felnőttként nagyon negatívan tud visszaköszönni eme probléma..

Na igen.. Nézzük az autizmust...

Idéznék....(szakembertől)

"Az autizmus sajátosságaiból adódóan több lehetséges ok is eszembe jutott, ami megnehezíti, hogy kialakuljon az autizmussal élő gyerekeknél a szobatisztaság.

  • Mivel az autizmussal élő gyerekek gyakran nem értik, és nem is élvezik a kölcsönös társas helyzeteket, ezért számukra nem feltétlenül jelent motivációt, hogy a szobatisztaság elérésével „nagyfiúk/nagylányok” lesznek, illetve, hogy örömet okoznak szüleiknek.
  • A beszédértési és utánzási nehézségekből adódóan előfordulhat, hogy nem értik, mit is várnak el tőlük a WC-n.
  • Az autizmusra gyakran jellemző viselkedésszervezési, illetve lényegkiemelési nehézségekből fakadóan megeshet, hogy nem tudják követni lépésről-lépésre a WC-használat folyamatát.
  • Felmerülhet továbbá, hogy a megszokott rutinban történő változás elfogadása okozza a nehézséget. Hiszen a gyermek élete első 3-4 akár 5-6 évében pelenkát használt, ami erős ragaszkodást eredményezhet ennek folytatásához.
  • Végül azt is figyelembe kell venni, hogy az autizmus esetén gyakran előforduló szenzoros információk összerendezésének nehézsége az, ami megnehezíti a szobatisztaság kialakulását. A gyereknek problémát okozhat, hogy a testi ingereket és a mindennapi tevékenységeket összekösse, emiatt képtelen arra, hogy teste jelzéseit úgy értelmezze, hogy annak eredményeként e WC-re menjen. Esetleg túlságosan lefoglalja a „terméke” (pl. a széklet maszatolása). Emellett előfordulhat, hogy a környezet ingerei rettentik el (pl. a wc zajos, hideg, folyik a víz, stb.)."

( Sajó Eszter :http://www.old.aosz.hu/index.php/szak-vszolnak-kk-vszok-115/1174-szobatisztas17 )

Tulajdonképpen ebben dióhéjban minden benne van..Már ami az auti okokat illeti,bár tegyük hozzá,hogy az auti gyerekek kb 80% kűzd valamilyen gasztroenterológiai vagy felszívódási allergia problémával,ami még megtetézi ezt a kérdést,és eléggé negatívan..A hasi diszkomfort meg nem a barátunk mint tudjuk..

Ráadásul nem elég mindaz amit Eszter leírt,sajnos nekünk is irtó türelmesnek kell lenni,mert ha a gyerkőcünk magasan funkcionál,akkor egyszer csak be fognak indulni nála az agy érési folyamatok,és ha szavakba öltve nehezebben is,de azért vizuálisan csak csak meg tudjuk magyarázni neki,hogy mire való a WC...

Az ábrát Soproni Emőke,az Autizmusmesék blog írója,mentorszülő társam bocsátotta a rendelkezésemre,még anno..A mai napig hálás vagyok érte...

Egyébként szobatisztaság témában az Autizmus Alapítvány szokott tartani tréninget a szülőknek..Sajnos a nyári tréning már megtörtént,de ezen a Web-oldalon általában utána lehet járni,hogy mikor lesz a következő..Erdemes elmenni rá,ha éppen van rá lehetőség..

http://www.autizmus.hu/index.shtml

Persze azt az egy dolgot ne feledjük el,hogy az autizmus nagy ernyő,és sajnos vannak olyan gyerekek-és nem törvényszerű a súlyos érintettség-,akik soha nem vállnak szobatisztává,vagy csak részlegesen azok..Tudom,tudom,hogy rettentő sok szülőtársam kűzd evvel a problémával,és szörnyű lelki kín számunkra látni a gyerekünk gondjait a szobatisztasággal kapcsolatban,de azt egyszer és mindenkorra meg kell értsük,hogy mi sem vagyunk csodatévő mindenhatók,és vannak olyan esetek amikor a szakemberek sem azok..pont azért mert az autizmus rettentő összetett probléma..

Persze mindenkinek megvannak a saját maga praktikái..és mindenki igyekszik a szobatisztaság kérdésében is megtalálni az arany-középutat..Van amikor megy és sajnos van amikor nem..

Tényleg meg kell érteni..

Meg azt is,hogy a gyerek nem hibás..sem a gyerek,sem a szülő NEM TEHET,NEM HIBÁZTATHATÓ AZ AUTIZMUS MIATT!!!

De,de és de..Nekünk szülőként meg kell tanulni pokoli türelmet gyakorolni a gyerek felé,és kutya kötelességünk minden segítséget megadni neki ebben a kérdésben,pokoli szeretettel,érezhető támogatással,mint vizuális megsegítés...

Sajnos a szobatisztaságra a mi esetünkben - auti gyerekeket nevelő szülők- nincs sablon recept...Bár lenne...

Ez volt mára az Autizmus Live.. Köszönöm,hogy olvastatok...

Visszacsatolás...(Levente)

Ha már Zalánról.akkor Leventéről is..

Lutri volt,amikor készülődtünk a nyaralásra,azon gondolkoztam,hogy mikor robbantasam be a köztudatba a kicsinél,hogy nyaralni megyünk..Az indulás előtti nap délután,megkerestem a tavalyi fotókat,és megpróbáltam elmagyarázni Leventének,hogy holnap nyaralni megyünk..Lerajzoltam neki az ágyát,egy holdat,és egy nyilat,meg a felkelő napot,autót,a tetején bőrönddel,és hegyeket..majd közöltem vele,hogy holnap,Bélapátfalva..Csak ennyit,és nagyon tárgyilagosan..

Csak nézett,majd elvigyorodott és már mondta is...Béci kutya.. :)

Na banyek ezt jól összekötötted fiam..igen,igen visszük őt is..

Szerintem várhatta,mert nagyon nyugatalanul aludt,és reggel még pizsmában volt,de már vette a cipőjét,és kétszer is nekiindult a folyosónak..Szóban meg hallgattuk,hogy: Megyünk,Béci kutya,audi nem vaudi,Egej,nyaral,házikó...

Mentünk..viszonylag nyugalomban,az autó nyűgjeitől eltekintve..megérkeztünk..

Egyből tudta,hogy hol vagyunk..egyből bejárta a házat.a kertet,és megtalálta az ágyát..Este nem volt gond a zuhanyzóval,az idegen wc-vel.és még elaltatni is korán sikerült..A házszabályok betartása gördülékenyebben ment..

Az idei mottóm:..ha nincs esze,legyen notesze..Miért is? Mert mint is hagytam itthon a konyhában nagy sietve?? A teljes vizuális menetrendet,napirend,folyamatábrák és egyebek Leventével kapcsolatban...

Úgyhogy rajzoltunk,jó sokat...

A nyaralás előtt itthon nem nagyon volt kommunikatív..Csak akkor beszélt,ha kedve volt..és akkor sem sokat..Már kezdtünk kétségbe esni,hogy na neeeeee..veszik megint valami aminek nem lenne szabad...Elő is vettem a PECS kártyákat újra..Sőt egy hétig használtuk is..Errre mi történik??Odaérünk,lepakolunk,még fel sem szusszanunk,és halljuk,hogy csacsog..Be nem áll a szája,szavakba ölt mindent..Majd 4-5 szavas mondatokba..és jól ragozva..Sőt ha valamit szeretett volna,kért..nem csak mutogatott..és egy valamit nevezett meg..Udvariassági formulát használva kért..Hála ez itthon sem változott,amióta hazajöttünk.. bár nem beszél annyit..Szóval a beszédje pozitív irányba fordult..ami számunkra nagyon örömteli..Igaz most meg előttünk lesznek az augusztusi sokkok,hogy sokszor nem lesz Apa..Levente nagyon apás..Az auti gyerekek általában egy kedvenc szülősek,ezt már sok szakembertől hallottam és olvastam is..Valakit kiválaszt,még igen kicsiként és akkor az a minden.. Ráadásul Szabi tudja a legjobban kezelni..és ez vonatkozik az élet egészére..Persze azért rám is hallgat,de korántsem annyira,mint az Apjára..Ha Apa nincs,akkor Dani az aki Szabi helyére lép..Mindig hozzá megy,csak a bátyja,nem mindig tolerálja jól..Augusztusban kénytelen lesz..

A héten kaptam egy jó pár negatív emailt ami miatt írom ezt a visszacsatolást igazából..Egy két ember felrótta,hogy ne sírjon a szám,hisz rengeteget megyek,rengeteg programom van a gyerekekkel..

Viszont most feltettem azt a kérdést,hogy honnan írsz?? Kertesházból,ahol az udvaron szaladgálnak a gyerkőceid,vagy panelból..Persze,hogy az első volt a válasz..No meg azután megkértem,hogy nézzen körül a programjaink között..A 98% kirándulás..nincs semmi anyagi költsége..maximum a diesel az autóba..és nézze meg a megtett kilómétereket..Budapest 30 km-es körzetében mozgunk..Magyarul,ami programunk van,alig költségből kihozzuk..és Szabi rettentő gondossággal figyel arra,hogy az autó,takarékosan fogyasszon..

Azt senki ne felejtse el,hogy mi egy panel lakásban élünk egy óriási lakótelepen.Rohan a világ,errefelé megváltoztak az emberek..Már nem megyek játszótérre a kicsikkel..Többször megszóltak minket,hogy repkedett,vagy sikított,vagy mindenáron első akart lenni,hintán csúszdán és sorolhatnám.Nincs értelme konfliktusba keveredni,nincs értelme a gyerekek miatt összezörrenni a lakókörnyezettel,mert az általában tovább gyűrűzik..

(Lásd anno Szindbád utca,ahol anno Zé miatt az alattunk lakó,konkrétan Zalánnal és velem kapcsolatban tetlegességig vitte,a dolgokat..Ditte ha olvasol,gondolom emlékszel rá..De mások is,akik pont éppen nálunk voltak látogatóban,amikor megjelent az alsó szomszéd.Sokszor zaklatott minket..)

Szóval panel...Dolgozunk folyamatosan,és ilyenkor nagyon beszorulunk..Örülünk,ha hullafáradtan hazaesünk a munkából,és lefutjuk az itthoni kötelező köröket..és akkor még utána le kéne vinni a kicsiket..Nem tagadom,van amikor elmarad..De ha elmarad és nincs lemozgatva Levente,akkor előjönnek a hangulati szélsőségek,nem jó az emésztése,nem alszik jól éjjel,unatkozik és ebből következnek a magatartási anomáliák..Szóval konkrétan elviselhetetlen..Pakol-rámol,tombol...hisztizik,irányíthatatlan..nem sorolom..Csak megértem..én is azt csinálnám négy fal közé zárva..Csak abba gondolj bele,hogy mit csinál a Te gyereked ha unatkozik a négy fal között...????Ha nagyobb akkor játszani megy a haverokkal,ha kisebb akkor meg szétszedi a lakást..

Az enyém még abban a korban van,hogy szétszedi,és az állapota miatt,csak imátkozom magamban,hogy legyenek elfogadó barátai,akik mellette is maradnak élete folyamán.

Meg különben is..Az egészséges élethez kell a mozgás és a levegő..Mi meg megpróbáljuk a lehető legtöbbet megadni nekik belőle,még akkor is,ha ez sokaknak szemet szúr..azért mutatom be,mert a LIVE része,és azoknak a szülőknek mutatom be,akik szintén autista gyereket nevelnek,és még annyira sem mernek kimenni az életbe mint mi,hogy igenis ki lehet menni,igenis lehet tartalmas programokat csinálni..Ingyen is,és fillérekből is..

Nekünk ez az egy lehetőségünk van amit megengedhetünk magunknak..Kimenni a közeli természetbe,túrázni kirándulni..Annyi a szerencsénk,a szerencsétlenségünkben,hogy igen közel van a Budai és a Pilis-hegység...ez által számtalan a lehetőség..Amit mindig próbálunk bővíteni,hogy ne csak ugyanoda...Mert ha Leventén múlna,akkor csak Dömörkapu és Dobogókő létezne..no meg a HHH,és a Duna-part..

De most komolyan?? Ezeket kell megmagyarázzam,egy olyan valakinek,vagy olyan valakiknek akik kertesházban élnek,és akkor mennek ki a gyerekei/k a szabadba,amikor csak akarnak..

Mi lennénk a legboldogabbak,ha nekünk is megadathatna,hogy kertesházban éljünk,hogy a srácok a kertben játszhassanak iskola,óvoda után,vagy bármikor..és ne két kisérős sétákat kelljen szervezni a számukra....Kétségbe is vagyok esve,hogy mi lesz augusztusban..hónap végére biztos hulla leszek..Főleg úgy,hogy a nagyok nem mindig lesznek itthon..

Úgyhogy úgy gondoltuk,hogy Szabi szabadságának az utolsó hetében,nem ragadunk itthon,és minél többet mozgatjuk Leventét,és persze Zalánt is..Levente meg amúgy is igényli..Imádja az erdőt..

De ha már visszacsatolás..A nyaralás alatt az evéssel,nagyon nagy bajban voltunk,igaz kánikula volt,majdnem végig és a forróság rettentően megviseli Leventét..Mivel alig evett,a nagydologban is visszaesett,nem mindig ment egyedül..Idén már nem játszhatott annyit Béla kutyával sem,mert az a kutya munkájának a rovására mehet..Persze azért szigorúan irányítva Szabi megengedte neki,és reggelente nagyokat sétáltak együtt..Levi ki sem hagyta volna..

Kutyás boldogság...

Mindig nagyon élvezte,a blökivel való játékot,és nekünk nincs annál nagyobb boldogság,ha nevetni látjuk őket..Felhőtlenül nevetni egy autista gyereket...Ritkán adatik meg,higgyétek el..ennyire boldognak látni őket..

Próbáltunk nagyon változatos programokat csinálni,hisz Leventének eléggé rugalmatlan a gondolkodása,ami nagyon sokszor nagyon nagy problémát jelent a hétköznapi életben.Persze neki is volt kivánság-program,a Szalajka völgy,amit imád és minden zokszó nélkül végigsétál mindig..A Faipari Kiállítás,meg egyenesen lenyűgözi..persze,persze,mert interaktívan játszani lehet..

Egyébként sikerült a határokat feszegetni,elég eredményesen,hisz Balatonban Timinél közel merészkedett Báró lóhoz..

és bemerészkedet Melindáéknál a kecskékhez..

Kipróbálta életében először az ugróasztalt,és nagyon élvezte..( köszönjük Melinda és Szabi)

Rávettük a barlangászásra...Jósvafőn is (hamár itthon is járunk vele néha)..

Persze azért nem mindig volt fenékig tejfel minden...a programok során sem..De azért sikerült valahogy mindig átlendülni a negatív dolgokon is..

Amit észrevettünk szép csendben,mert nem mindig van e kiváltságban részünk..Rájöttünk,hogy gyönyörűen énekel,tisztán..Tud mondókázni,és szeret is..Sőt elkezdett rajzolni papíralapon is..

Amivel nagyon sokszor meggyűlt a bajunk az az irányíthatósága volt,és ez most is baj itthon..Valahogy abban nagyon visszaesett,vagyis inkább úgy fogalmaznék,hogy azokon a napokon amikor a hasával szenvedősen van,és diszkomfort hegyek uralják a napját,akkor bizony baj van az irányíthatóságával..Akkor bizony két emberes..

Egy autista gyereknél felejtsük el azt,hogy egy másikhoz hasonlítjuk..DE!! Visszagondolva Danira és Zalánra,az 5-6 éves kor közötti időszak volt a legnehezebb a magatartásuk szempontjából..Bízom benne,hogy javulni fog ahelyzet Leventénél is..

Sok pozitív dolgot hozott a kicsi viselkedésében is Bélapátfalva..ezt nem tagadom..és nagyon örülök neki..Nehéz hónap előtt állunk nagyon,és bízom benne,hogy valamennyire azért tudok majd profitálni a vidéki életünk kilenc napjából..

No mindegy,arra rájöttem,hogy a kicsit kifulladásig MUSZÁJ MOZGATNI,mert akkor van rendben a napja...

Kár,hogy a panelban ez azért annyira nem kivitelezhető...de azért igyekszem...

Ez volt mára a LIVE..Köszönöm,hogy olvastatok...

Visszacsatolás....(Zalán)

Az utóbbi időben rengeteget változott,méghozzá pozitív irányban..Zalán magasan funkcionáló autista,teljesen épp értelemmel 129-es IQ-val,mégis sokszor vele vagyok a legnagyobb gondban integrálhatatlansága miatt..Zalán szenzorosan hyperérzékeny..Mostanra szépen csendesednek ezek a dolgok is,sokkal rugalmasabb,sokkal több dolgot elfogad,persze vannak olyan területek,a hyperek terén,amki sajnos sosem fognak változni.Az íz és a szagérzékenysége biztos nem..A hang és a fény szépen alakul,egyre nagyobb terheléseket elbír..Ja kérem,edzi az öccse nagyon keményen..Na igen akinek hypo öccse van,annak bizony kemény az élete..

Sokszor nagyon sajnálom őt,mert rettentő teher lehet elviselni,az öccse ellenkezőségét,bárhogy próbálom balanszírozni a dolgokat..

Sokat gondolkoztam azon,hogy hogy segíthetnék neki,hogyan fejleszthetném,mit találjak ki a számára,hogy koncentráltabb legyen,hogy jobban tudja uralni az érzékenységei okozta káoszt magában.Persze megtetézi a dolgokat az is,hogy bal kezes,és nagyon keményen küzd a vesztibuláris rendszer zavaraival..és ugye ezen rendszer zavarai,nagyon sok dologgal hozhatóak összefüggésbe..Ja és a szenzormotoros zavarairól még nem is esett szó..

(Ha gyermekünk mozgása éretlen, kortársai mellett nagyon ügyetlennek tűnik, mert a labda elrúgása, a féllábon állás vagy az ugrálás, a lépcsőzés túl nehéz feladat a számára. Ha nem szereti a simogatást, nehezen irányítja szorításai, érintései erejét. Kézügyessége sem megfelelő, a kanalazás és a ceruzafogás is egyformán problémát okoz. Cselekedeteit nehezen tervezi meg, figyelme, játéktevékenysége rövid idejű kortársaihoz képest..........és pont,pont,pont )

(forrás: www.pindur.hu)

Az eltelt évek alatt az állami és a nem állami keretek között kapott jó pár terápíát,AYRES,Alapozó,Szenzormotoros,BHRG...és nem sorolom..Per pont én is az a kategória voltam,hogy elkeseredettségemben,mindent de mindent kipróbáltam,ami segíthet..

Persze amig megtehettem anyagilag..

Mostanra nem sok terápia maradt,csak amit az iskolában kap,meg aminek autodidakta módon olvastam utána,és a saját szakállamra próbálkozom,amíg a család anyagi keretei megengedik..hiszen itt az öccse,aki rosszabb állapotban van,de igazoltan fejleszthető,és akibe most szó szerint az összes pénzünket,egzisztenciánkat,mindenünket beleforgatjuk,hogy valaha majdan esélye legyen egy irányított de önálló életre,ha mi már nem leszünk..

Amit idén kiötlöttem Zalánnak,és hiszem,hogy hatásos,sőt kezdek rájönni,hogy nagyon hatásos nála,azok a taktilis és a vesztibuláris rendszerekre irányuló terápiák..

Valahol olvastam arról még a télen,hogy a Kalandparkokban lévő pályákon való mászás,profi módon fejleszti a koncentrációt..no meg az egyensúlyt,meg az önbizalmat,és a bátorságot..Tavasszal meg gondoltam egy merészet..és kihasználom a szép kártya adta szabadidő-zsebes lehetőséget,Zalánnal kapcsolatban..

Mára eljutottunk odáig,hogy teljes biztonsággal,és egyre gyorsabban mászik a Junior pályákon,nagyon szeret menni..élvezi a mászást..

Az elején rettentő módon elfáradt,na nem fizikailag,hanem fejben..Egy autista gyerektől ez a tréning rettentő nagy koncentrációt igényel,minden területen..Viszont a vele járó pozitív megerősítés csodákra képes..A meg tudod csinálni és a nagyon ügyes vagy mondatok,a végén némi jutalommal kombinálva szárnyakat adnak..és adtak is..A mászás meg szép csendben fejleszt..Szép lassan rájössz,hogy sokkal jobban koncentrál,több időt tud figyelni,nem fárad el 10 perc olvasás után,és már nem csak két sort tud lemásolni hibátlanul az olvasókönyvből..10-ből 5-ször elkapja a labdát,nem csak kétszer..és végre nem kell kűzdeni a verstanulással annyit.Tartást ad,és bátorít,ja és növeli az önbizalmat,visszacsatolva a rengeteg pozitív megerősítéshez..Ja és..rettentő sokat fejlődött az egyensúlyi rendszere..Nem annyita suta már,nem esik el a saját lábában,biztosan megy a lépcsőn lefelé..Elvitathatatlanul sokat segített,az a 10 x 3 óra,amit április óta eltöltött Zalán a kötélpályákon.Úgyhogy megyünk is vele,amig lehetőségünk van rá.Még 6 alkalmat kártyázhatunk idén,ha az öccse nem mászik,mert most valahogy Levi annyira nem akar,pedig neki is nagyon jót tenne..

De van valami más is..Számunkra megint csak megfizethetetlen,és csak akkor tudunk menni,ha valaki szivességből lehetővé teszi a srácok számára.Zalánnál már két éve szóba került Büki doktor által,hogy jó lenne kihordani Fótra,terápiás lovagolni..nagyon sokat segítene az állapotán..Persze persze,tudjuk jól,de az öccse fejlesztése,Zé iskolai költségei,a négy gyerek ellátása,és a lakásunk fenntartása mellett egyszerűen nem megy..Nem engedhetjük meg magunknak,ahogy a HRG úszást is fel kellett adni,meg a plus Ayres-t,Levente fejlesztési költsége miatt..Akkor kezdtem magam tornáztatni itthon Zalánt...Közben azért kerestem lovas lehetőséget olcsón,voltunk is kétszer az Aranypatkó lovardában,nagyon jó áron,félig szivességi alapon,de a terapeuta kapott egy kihagyhatatlan lehetőséget Hollandiában..Majd lovagolt egyszer Kelenvölgyben is Imi lovon,és ott történt a baj,lepottyant a lóról..Benne van sajnos..Azóta rá sem mert nézni a lovakra..messziről kerülte mindet..

Idén valahogy mégis sikerült őt hosszú győzködés után felültetni a lóra..a közbiztonsági napunkon..Nem győzök elég hálás lenni Mécses lónak és lovasának aki segített benne,hogy Zalán nyeregbe ülhessen..

Nem töltött hosszú időt a hátán,talán ha három percet,és vagy két hétig utána szó sem esett a lovakról..de egyszer csak egy délután május közepén,megjelent Bedi lovas könyvével,hogy szerintem neki milyen ló lenne a jó..??Mert Mécses az jó volt..és hallotta az iskolában,a napköziben,hogy van nem is egy iskolatársa akik lovagolni járnak,és azt is hallotta egyszer reggel az aulában,hogy xy tanár néni azt mondta zy anyukájának,hogy nagyon jót tesz a fiának a lovasterápia,és szerinte neki is igen jót tett,hogy felült Mécses nyergébe..

Akkor jött el az a pont,hogy leültettem a konyha-asztalhoz,és megpróbáltam megmagyarázni neki,hogy bár tudom mennyire jó,és hatásos,de sajnos fogadja el azt,hogy nincsen rá lehetőségünk,bárhogy is szeretne néha lovagolni.

(Egy autista gyereknek brutális nehéz megmagyarázni a nincset,hogy van rengeteg dolog amire nincs pénzünk..Zalán már megérti,de Levente nem..Tegnap is a szívünk szakadt meg,hogy fizetésig,már egy árva túró rudit sem tudunk neki venni..A baj az,hogy a szelektív evése miatt van amikor csak azt hajlandó enni,és mást nem..)

.....De azért ígérem,ha találok valami szép kártyás lehetőséget akkor felesben a mászással majd,egyszer kétszer elvisszük őt lovagolni..Itt a dolog abba is maradt,csendben felejtődött,nem is került szóba..Más dolgokon volt a hangsúly.....

Most eljött a nyaralás,és a Melinda intézte lehetőség,Timinél Balaton községben..Reggelig meg sem mertük neki mondani,csak Bedi tudta,aki nagyon várta..Zalán meg csak a kész tényeket kapta a nyakába..

..és rettentő jól vette....

Csak ámultunk,hogy Melindával,és Csengével felment a legelőre Báró lóért..

Báró hidegvérű ló,herélt,21 éves,a nyugalom tengere,háta mint egy kanapé,akár terápiás lónak is alkalmas lenne..vagyis hát az is..Zalán meg nagyon bátor,a srácok közül ő volt az első jelentkező..és egy kicsit a para király a karámban..Végül Melindának és Timinek,sikerült felültetni Báró hátára,végül Szabi segítsége nem kellett hozzá..Volt rezgés rendesen,hisz Báró nem csak állt mint Mécses,hanem el is indult..

Az elején rettentő görcsös volt..látszik is a képen..el sem engedte a hevedereket..és akkor Timi elkezdte oldani a feszültségét..Beszéltette,lágyan,kedvesen..

A lesütött szemű lovas..görcsösen kapaszkodva..

Amennyit hallottam föntről Timitől annyit kért,hogy tartsa a térdét,mert úgy biztonságosabb,és közben ahogy rótták a karaámban a köröket,és beszélgettek,elmúlt a görcsösség,jobb lett a tartás,szebb lett a lovaglás,nagyobb összahangban volt a Báró lóval és Timivel..Az biztos,azt tudom,hogy ha így mosolyog mint itt a képen,akkor nem fél,akkor biztonságban érzi magát,és ez nagyon nagy szó,mert történetesen ez a mosoly egy mozgó ló hátán esett meg..Ez volt az a pont,ahol tudtam,hogy nyertünk..Ha nem lesz rossz emléke valamikor még,akkor soha többet nem fog félni a lovaktól..

Vagy 20 percet lovagolt..Ő maga szólt,hogy elég..Jött pihenni kicsit..Bár azt hitte vége van..De Csenge és Bedi után............

Visszaülhetett Báró hátára..és élvezte,és beszélgetett,és nem érdekelte,hogy szőrös,mozog,és fújtat no meg prüszköl aminek a hátán ül..Egyre biztosabb volt..

...és akkor Timi,kezdte rábeszélni dolgokra,játékosan...hogy mutassa meg,hol a ló hátsó fele,meg az oldala,és akkor simogassa meg,ha már megmutatja,persze már a térdét sem fogta..Zalán meg ha bátortalanul is,de elengedte a hevedert,és megmutatta azokat a dolgokat amiket Timi kért..

A végén meg.....íme a bizonyíték...ehhez nagyon kemény bátorság kellett,egy olyan gyereknek,aki folyamatosan kűzd egyensúlyi zavarokkal..

DE nem hiába írtam az elején a mászásról..A mászással,nagyon sok mindent meg lehet alapozni,például a lovaglást is..Ezt meg mindenképpen,ahová Zalán eljutott..A mászóterápiák előtt kötve hiszem,hogy a lepottyanás után,sikerült volna lóra ültetni Zé-t..Félt..viszont az egyik terápiától önbizalmat kapott,és egy kis ügyességet,így simán vette a másikat...De ehhez kellett Timi és Báró ló...

(Most meg már menne,és lóra ülne..De nem tehetjük meg..Addig biztos nem,amig havi 70-80 e ft rezsi hátralékot tolunk magunk elött..önhibánkon kívül..A nincsből nem tudunk varázsolni..Meg lehet szólni miatta,de kötve hiszem,hogy könnyű lenne utánunk csinálni..Ne is akarja senki,a legnagyobb ellenségemnek sem kivánnám..)

Nagyon büszke vagyok Zalánra,hogy idén rengeteg korlátot átlépett..Átléphetne többet is,ha lenne rá esélye..Ha lenne rá esélye,ami sajnos nincs...és ez pusztán csak pénz-kérdés..,okos gyerek,jól fejleszthető és igazoltan fejlődik is,pedagógusai szerint is..tényleg lenne esélye...

Én meg szép csendben belepusztulok abba,hogy nem tudom biztosítani számára..Nem tudok biztosítani a számára,olyan fejlesztéseket ami még jobban javítana az állapotán,és lehetne esélye boldogulni akár önállóan is az életben,egy icike-picike kontrollal..

Amit egyenlőre tehetek,hogy magam fejlesztem,és minél többet megmutatok neki a világból..Ősztől pluszban az iskolai fejlesztések is..ez az állami 6-10 óra..

Édes kevés..

No és itt a másik óriási érdem...Amit nem hittünk volna,hogy egyszer Levi,bemegy a karámba,és közel mer menni a lóhoz..Ha most ennyi,akkor ennyi,de sikerült....

Timi nagyon köszönjük a karitatív lehetőséget..és Melindának is,hogy segített benne és megszervezte,hogy elmehessünk Balatonba..és Zalánnak,Bedinek,Leventének,lehessen ebben a számunkra csodában része....

KÖSZÖNJÜK NEKTEK!

Nyaralós POST...2015..

Sokáig rezgett a léc,de végül csak sikerült,július 18.-án felkerekednünk,és immár negyedszerre útnak indulni Bélapátfalvára,ahol a jól megszokott helyen várt minket a pihenő házikó,a Mókuskörúton..

Bedi és Zalán volt a vonatos különítmény,hisz a csomagok,és Béla kutya,no meg Levente teljesen kitöltötték az autó hátsó traktusát.Kissé melegre sikerült nekik a vonatozás a hőségriadóban,de hála éppségben megérkeztek.

Talán idén volt a legszűkebb a keret,még a szűkebbnél is szűkebb,nem is terveztünk sok programot,szigorúan csak szép kártyával fizethetőket..Ami az egyetlen luxus volt,hogy,megtankoltuk az autót,illetve kétszer fizettünk parkolást,Szilvásváradon,mert ott nem lehet kikerülni,bárhol is próbálj megállni.Az egyetlen olyan kiruccanás ami fizetős volt per kes,a Zalánnak okozott nagy meglepetés vasutazás,és a nyaralás vásárfia pólók Jósvafőről.. ja meg Baradla a plasztik denevér..Persze a srácok,szerettek volna több felé is menni,Bedi Recskre,meg Parádra,Zalán Lillafüredre,meg Diósgyőrbe,vagy a Tisza-tavi Ökocentrumba,Levi meg állandóan Egejbe,meg Szilvásfaluba..( :) ) Idén kihagytuk a nagy vágyakat is,mert nem költhettük nullára a szép kártyát,hisz ezen a héten is muszáj valamiből ennünk itthon,szó szerint nincs más keret..Tehát nem mentünk a Fenyőbe,vagy a Demjén-i barlangfürdőbe,vagy Egerszalókra,és a Szépasszonyok völgyében sem jártunk,jófajta vörösborért..Szigorúan a helyi Coop-ban vásároltunk,szorosan tartva a napi kvótát.Egy kicsit sem ereszthettük ki a szoros nadrágszíjat..Mondjuk jó lett volna egy picikét gondtalanabbul nyaralni,több programot csinálni a gyerekekenek,de ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat,mert valamit mindig kitaláltunk,hogy változatos legyen a kilenc nap..

Tudom,hogy Bedi egy kicsit unta magát,ráadásul tanulnia is kellett elég sokat földrajzot,van mit ismételnie,nehéz meccs lesz a jövő év..Próbáltam magyarázni sokszor neki,hogy ez most kicsit pihenősebb,és ne haragudjon ránk,szivesen mennék én sokfelé,de szigorú a költségvetés,de ha akar túrázhatunk többet,amire vevő is lett volna,csak a hőséget nem mindig toleráltuk jól..Nem is tudtuk megmászni a Bélkő-t.

Semelyikünk nem örült az állandósult 35 celsiusnak...

Mégis szerencse a szerencsétlenségben (hőség),hogy ezt az időszakot nem itthon a panelban kellett eltöltsük,és éjszakánként 18 C fok körülire hűlt a levegő..No az kimondottan jól esett,hú de mennyire jól..

Sokszor mondtam nekik,hogy nagyon örüljenek annak,hogy el tudtunk jönni,hogy itt lehetünk,és idén legyen elég az,amit megengedhetünk magunknak..és ne morogjanak,mert avval csak még több stresszt akasztanak a nyakamba..

Így is volt elég a nyaralás kellős közepén...ami majdnem haza kényszerített minket.Nem a gyerekek és nem az autó..annál kicsit kellemetlenebb...Nagy pofon volt Szabinak is és nekem is..valamit mindig tanul az ember.. Itt és most köszönöm Juli,hogy valamely kirángattál minket a bajból..és nem kaptam agyvérzést a történtek után..

Kaphattam volna,ha Szabival a gyerekek elé kell álljunk,hogy sorry most azonnal haza kell jöjjünk..és hogy mi lesz a továbbiakban,miből élünk,eszünk,az tíz-pontos jó kérdés...most hazaérve tényleg jó kérdés..mert egy nagyon kemény félreértés alanyaivá váltunk..önhibánkon kívül..függetlenül attól,hogy mi történt a nyaralás alatt.. :(

Mi idén is tényleg mindent megtettünk,hogy a srácok jól érezzék magukat,úgy gondolom sokszor sikerült mosolyt csalni az arcukra..Levente meg kimondottan boldog volt,mind a kilenc nap.Na jó a kilencediken nem...de azt meg is értem..

Hogy merre jártunk??Sok helyen...mendezektől függetlenül..és a nagy nagy bakancslistás álmot a Baradla Barlang Jósvafői túráját,is sikerült megvalósítani..hála a szép kártyának,és a fogyatékkal élő gyermekek kedvezményének. Bár mindenféle arcképes igazolványt akartak tőlünk kérni,de végül csak elfogadták a szakorvosi igazolás,MÁK-kártya,AOSZ kártya kombót..

Szóval voltunk a Szalajka völgyben,az Apátságnál,félig bejártuk a Tárnics tanösvényt a magas Bükkben,Egy nagyon kedves helyi ismerősünk Melinda,szerdára hiper-szuper programot szervezett a gyerekeknek,igazi lovasterápiát Timinél Balaton községben,este meg a párjával Szabival szervezve,a vidéki élet volt a terítéken,gomolya sajt és kecske-kolbász kóstolóval,és finom krumplis lángossal,a saját portájukon.Volt egy pihenőnap,nur a háznál,másnap Baradláztunk Jósvafőn,és végül Felsőtárkány fölött kisvasutaztunk,és mászni vittük a Kalanderdő Kalandparkba a triumvirátusunk..

Az Apátságnál..

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9lap%C3%A1tfalvai_ciszterci_kolostor

Fátyol vízesés..

http://www.szalajka-volgy.hu/

Tárnics Tanösvény..

(amit annak elhanyagolatlansága miatt nem tudtunk végigtúrázni..pedig nagyon készültünk rá,mert az egyik legérdekesebb tanösvény a Bükkben..így a feléig jutottunk el rajta,ahonnan vissza kellett forduljunk..)

http://bnpi.hu/tanosveny/repashuta-tarnics-tanosveny-16.html

Balaton községben Timiéknél,aki profi oktató..csodát művelt Zalánnal..Olyat amit sose hittem volna..Óriási köszönet érte Timi!!

Tudtad,hogy Balaton község a.....................................

http://balatonkozseg.hu/index.php?jos_change_template=balaton

Bedi egy kicsit vágtázhatott is Báró nyergében..

A lovas nap késő délutánján a srácok kipróbálhatták a vidéki életet Melindánál és Szabolcsnál Bélapátfalván..Belenézhettünk a portájuk életébe..Megkóstolhattunk igazi kecskeségeket,kecske-kolbász,kecske gomolya...Köszönjük NEKTEK!!! Életreszóló élmény volt..mindnyájunknak.

Az aktív pihenős napon,mindenki serényen segített Apjának az autószerelésben..         (mára kiderült van baj nem kevés,nagy javításra szorul az autó turbója.ami jelenleg számunkra elérhetetlen...)

Este Szabi közreműködött a kicsi Szabi nagy álmának a valóra váltásában..

Sikerült visszamennünk négy év után a Baradla-barlang Jósvafő-i részére..Végre láthattam az Óriások termét...nagy Bakancslistás álmunk teljesült.. (Remélem a Vörös-tó túrának is részesei lehetünk egyszer..)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer

és végül de nem utolsó sorban sikerült Zalán álmát is valóra váltani..vonatozhatott a Felsőtárkányban..

http://client4.springmedia.hu/index.php?tpl=page&cID=32

A kicsi is nagyon élvezte..jó-jó na nagy is....végülis...

Az utolsó nap délutánján Zalán és Bedi még mászott egy jót..Zalánnak legalábbígy sikerült letudni a júliusi mászóterápiáját..aminek Zé nagyon de nagyon örült..Ez volt neki a meglepi plusz....

http://kalanderdo.hu/

Vasárnap reggel így búcsúzott Tőlünk a Bélkő..A hazaindulás előtt csodáltuk egy jó fél órát..

Béla kutya is aktívan pihent velünk,vittük mindenhová ahová csak lehetett..

Idén a Frisbee nagyon bejött neki..

Persze Levente a legnagyobb országos haver,játszott vele,idén már szabott keretek között...

Zalán volt aki idén a wellness szolgáltatásokat nyújtotta Bécikének..

Sikerült az OFF gombot is megtalálni hála..

volt némi szakfeladat is..

no meg kirándult velünk nagyon sokat.....

Idén így nyaraltunk mi...Egyáltalán annak is örültem,hogy elmehettünk,és az sem érdekelt,hogy hogy alakult..Szerintem végül is jól..Rettentő teher van rajtunk egész évben..Iszonyatos stressz és nyomás..Aki tudja mit dolgozuk,az sejtheti..beszélni már TILOS róla..Elég lenne ez a súly is,ami alatt roskadozik az ember fia,de nekünk itt van a két auti és az aspi fiú.és a velejáró összes probléma..Rettentő nehéz lelkileg és fizikailag globálisan,főleg úgy,hogy szó szerint nincs segítségünk..Magunk vagyunk..

Sokáig gondolkoztam,hogy visszamondom a nyaralást,de azután úgy döntöttem,hogy legyen bármi is,alakuljon bárhogy is,ha végig zsíroskenyeret kell együnk,akkor is megyünk..Mert ott a kert,a hegyek a levegő,a csend,teljesen más a környezet...Ki kell innen szakadnunk,mert egy pont után,ebben amiben élünk,bele fogunk rokkanni..Nem lehet hosszútávon bírni..

Úgy gondolom ezt a kilencnapnyi lélegzetvételt megérdemeltük..

Tudom ez nem volt valami hurrá-optimista post,nem is volt célom....Tudom kicsit keserű de hát ez az őszinte valóság...

Ez volt az Autizmus Live..köszönöm,hogy olvastatok..

A gyerekekkel kapcsolatos helyzetekről,viselkedésről külön írok...remélem ma sikerül...

Bolond Tódik.....

Mióta nincs iskola és óvoda,vagyis dúl a nyár,kissé át kellett struktúrálni a napjainkat..Tulajdonképpen ez abból áll,hogy a két nagy,délután 3-ig vigyáz a kicsikre,amíg én a munkából haza nem érek,azután valamikor csatlakozik az itthoni táborhoz Szabi is,majd összetereljük az aprónépet és Marcipán kutyát és irány a Pünkösdfürdő-i Dunapart...Ha esik,ha fúj,ha dúl a kánikula,megyünk,mert a kicsiket le kell mozgatni,mert ha ez nem sikerül,akkor kissé tarthatatlanná válik a helyzet itthon..Töbnyire a kicsi nem tud mit kezdeni a fölös energiáival,és bizony ebből sok-sok surlódás adódik.A nagyok a délelőtti sétát nem vállalják be,mióta egyszer Levente kiborult az utcán,jobban mondva a séta közben elengedte Bedi kezét,beszaladt a CBA-ba,és egy órán keresztül nem akart kijönni onnan..Persze ezt a kiruccanását,egy orbitális "hiszti"-vel spékelte meg..

A dologban az a kellemetlen,hogy a bolt itt van előttünk,idáig,ha muszáj volt néha azért bementem kenyérért,de két hete már nem megyek..Kikerülöm...Helyi bolt,tudják a dolgozók,hogy Levente az én fiam,és amikor legutóbb bent jártam,két eladó összesúgott a hátam mögött,persze úgy hogy halljam...

-Na EZ,a bolond Tódik anyja..a múltkor már megszivattam a lányát,adtam nekik a visszárú lejárt párizsiból...had egyék a hülyék,nekik úgysem számít..

Mostanság elég birka türelemmel viselem a sorsunk,de nem álltam meg szó nélkül,viszont balhét sem akartam,ennek meg van az oka,nagyon sokszor írtam már róla,( munkakörnyezetünk,etikai szabályai szabadidőben is..)így csak hanyagul odaszóltam,hogy jó akkor szeretnék beszélni a boltvezetővel...Majd rá kellett jöjjek,hogy ehhez bizony nagyon kis ember vagyok,mert ez a bolt,nem az a bolt..Úgyhogy hagytam...és azóta nem megyek be a boltba...Nem vagyok és nem is leszek hajlandó..

Szóval bolond Tódik...

Mostanság az átszervezett napjainkon,minden délután átsétálunk Csillaghegy egy kis szeletén,szeretjük a csendes környéket,az árnyas fákat a Szamovár utcában..Hétfőn séta közben Marci mancsába,beleállt egy nagyobb toklász..Megálltunk,Szabi megpróbálta kiszedni,de Levente nagyon türelmetlen volt..Egyszer csak elengedte a kezem és előre szaladt.Rohantam utána,megállítottam..Ő meg vissza Szabihoz,és félúton hasraesett..Lehúzta a könyökét,a térdét..jól lehorzsolta..Sírás,rivás jó nagy ijedelem,összeszaladt a fél Szamovár utca..Mondtuk,köszönjük nem kell mentő,van nálam mindig mindenféle sebkezelő,fertőtlenítő,a zsákomban,pont az ilyen esetekre,mert egy auti gyereknél sose tudhatod,mi fog történni a következő pillanatban..Úgyhogy az utca nézőközönsége előtt sebkezeltük Leventét,aki a végén már nevetett,és repkedett...

Repkedett..bár ne tette volna...Abban a pillanatban az arcomba áll egy nő,direkt írom így,akkor esett le,az eladó a boltból...Basszus ez itt lakik...és már nyomta is a szöveget,hogy jéééé itt a kis bolond Tódi,látja mennyi tanú van rá,hogy elesett???Na látja...Na menjenek már innen..Haladjanak már tovább...Vagy hívjak rendőrt??

Mi meg csak álltunk,vagy 5 emberrel még rajtunk kívül,és azt néztük,hogy hogy szorulhat egy emberbe,ennyi gyűlölet????????

Hisz csak egy gyerek..EGY GYEREK a gyülöletének az alanya...és gyerek aki autista..

Próbáltam csendben elmagyarázni,hogy ez a gyerek a légynek se árt,öt éves,és jó oké,autista,de ettől függetlenül olyan mint a többi gyerek...lehet kicsit esendőbb,lehet kicsit másképpen működik,de semmi esetre sem bolond Tódi...

Kiabálás..Petike,Petike gyere ki!

Kapaszkodjatok meg Petike: fehér ing,fekete jersey kantáros-nadrág,olyan amit anno még Apám hordott gyermekkorában,fehér zokni,lakk cipő,szöszi haj,nagy fekete vastagkeretes szemüveg...

..és a nő már mondja is...látják,ez az árja magyar...ez annak van nevelve...ez nem bolond Tódi..Petike szavald el a Hímnuszt...

Most mi a ................ van????

Úristen....

...és már nyomja tovább...majd én és a férjem teszünk a Tódikról,lesznek itt még keményebb törvények..Tódi ellenes törvények...a lakossági fórumon szólunk az érdekükben...kormányaktivisták vagyunk...

...és Petike anyukája,keményen gyűlölet-beszédet tartott a csillaghegyi utcán,a fogyatékkal élő gyerekekkel kapcsolatban......

A homlokomhoz csaptam..Szabi azonnal menjünk innen..Akkor már csak mi álltunk az utcán...a szomszédok elpárologtak csendben...

Elindultunk..és csak ordibál utánunk..Ha nem állnak meg rendőrt hívok..értik rendőrt...

Nem álltunk,meg,nem szóltunk..

Nekünk nem szabad...most meg már főleg nem...

Hát milyen ország ez???Mivé lett????

MAGYARORSZÁG LIVE...élő egyenesben....

Szégyenlem magam....szégyenlem magam a nő helyett is....Bolond Tódik mi????

A francba....NO KOMMENT...mindig azt kell rugdosni aki a legelesettebb...De miért pont egy gyereket???

"Fő az egészség..."

Azaz főne..

Mostanában nem vagyok valami jó passzban,ezen nincs mit szépíteni,rettentő fáradt vagyok,most jött el az életemnek az az időszaka,amikor két orvos is rám parancsolt,hogy na itt van az a pont,hogy stop behúzni a féket,pihenni és pihenni,és totális környezet és életmódváltás...Néztem is mind a két orvosra igen szépen,mint az a bizonyos borjú..Egy: Biztos nem ismerik a hátterem..(sajnos igen) Kettő:Nem nyertem lottó ötöst mostanában..Három: AUTIZMUS triplán....az összes járulékos vonzatával...a pincétől a padlásig..úgy megélve,ahogy azt mi tesszük..szegény,tisztességben...

60.000 jó magyar forint,mindösszesen,mondták a patikában,a 16 db receptre (nem is váltottam ki semmit inkább),plusz az alkalmasságin felírt új szemüveg,amit rohadtul muszáj lenne,mert másfél dioptriát romlott a szemem..plusz olvasni is kéne már egy másik,és hogy a jó Isten ne bottal verjen,egy spec.fénytörési hiba miatt,amire most derült fény,nem tolhatok ilyen bolti tucatot a szemem elé..Bátortalanul bementem tegnap hazafelé a Flórián téri OFOTÉRT boltba,hogy mégis mennyi lenne az annyi,na jó....ki is fordultam azonnal..Le sem merem írni...Két havi fizetésem,és a keret csak egy olcsó 9.500 ft-os no name..

Tiszta boldogság...Csak a vérnyomásom a pajzsmirigyem,és a hormonháztartásom,meg a gyomorfekélyem,és a nyeleőcső gyulladásom kéne most hirtelen rendbe tenni,plusz a nőgyógy gondok,a doki szerint a négy gyerekesek sem ússzák meg,meg kéne egy nagyplasztika nőileg..és nem azért mert modell-karrierre vágyom..A vérvételem tükrében,meg a háziorvos ugrálni fog örömében,mert a laborleletemen jóformán nincs cukrom,olyan alacsony...A helyettes orvos,meg majdnem mentőt hívott,hogy úr Isten,maga még nem hypózott be?? Nem mert mostanában ha rosszul vagyok,folyamatosan szőlőcukrot eszem..Azt legalább ki tudom még fizetni..Úgyhogy most kaptam mindjárt 3 féle gyógyszert per 12 ezer 3 hétre,a másik 16 recept mellé..

Meg is kérdezetem poénosan a dokit,hogy maga szerint,hogy fogom mindezt kiváltani??Úgyhogy most kaptam a három féle tablettából egy heti adagot ingyen,mert volt mintája tartalékban a doktornőnek..

Nincs nekem pénzem a gyerekek mellett arra is,hogy magammal törődjek,nincs nekem pénzem gyógyszerre,környezet és életmód változásra...Ugyan már??????Meg is jegyeztem a doktornak,hogy csókolom ez itt Magyarország...és otthon az AUTIZMUS LIVE,ahol semmi sincs ingyen..A mi gyerekeinknek meg főleg..

és akkor rám nézett a háziorvos..hogy anyuka a fejlesztések,nem járnak ingyen???

Banyek....csak ültem csendben szó nélkül és simán produkáltam egy 185/110 es vérnyomást...

Fél órát nem is mert hazaengedni..Volt is itthon miatta ribillió,hogy hol vagyok..mert ugye az OFOTÉRt-ot is útba ejtettem..és fel is nyomta újra a vérnyomásom..

Visszasétáltam a Szentlélek térre,így legalább lett helyem a 134-es buszon...Csak gondolkodtam és bámultam magam elé..

Nem tagadom,folyamatosan megyek tönkre az utóbbi években..és nagyon jól tudom,hogy nem lehet ezt így sokáig csinálni..Két-három év talán..talán..

Könnyű azt mondani a doktornőnek,hogy huzzak egy határt,és törődjek magammal,a saját egészségemmel is..Könnyű úgy mondani valamit,ha nem ismerjük a tényeket,a hátteret,könnyű odavetni szavakat..Holott azt is nagyon jól tudom,hogy igaza van..Igaza..de mi nem vagyunk tehetős emberek..Nekem azt is kétszer meg kell gondolni,hogy melyik gyerek kap az adott hónapban akár egy olcsó pólót is..vagy bármit..akár egy pár zoknit is..Magamnak már évek óta nem vettem semmit..9 éve hordok egy szandált..ami ezt az idényt már nem fogja kihúzni..Pedig nagyon szerettem..A múltkor néztem is,hogy lehet még kapni,csak hát az ára..Anno sem volt olcsó,de akkor még volt alkalmam rá,hogy megvegyem bár szívtam a fogam..Ma már nem tehetem meg..Sőt jobb ha nem is gondolok rá,mert csak elszomorít,holott kilenc éve is ugyanott dolgoztam,akkor sem kerestem sokat végül is ugyanennyit,csak a pénzem értéke sokkal többet ért.No meg persze azóta kaptunk AUTIZMUST,ami teljesen tönkretette mára az egész egzisztenciánkat...

Nem vagyok jól...lelkileg,nem volt jó hallani,hogy annyira el van fáradva a szervezetem,hogy ha így folytatom,akkor még két-három év...A stressz miatt,a stressz okán..A doktornő szerint az az alap ok..és az szép lassan felőröl,tönkretesz..no meg az egészségtelen táplálkozás..vagyis hát az én esetemben az egyhangú táplálkozás,az,hogy nem változatos,kevés a zöldség,a rostbevitel..és a többi..

A végére hagyta a csattanót a doktornő egyébként...

-Értse meg negyven körül az ember nem élhet még mindig vajas és zsíroskenyéren...

Jó....De ha másra nem telik?? A gyerekek sokkal fontosabbak....

-Na igen..és ki fogja felnevelni őket????

756....

756 méter magasra..ma ezt vállaltuk...Ezt vállaltuk,mert úgy döntöttünk,hogy feszítjük egy kicsit a határokat..Nagyon kemény héten vagyunk túl..Mindegyikünk más miatt..Apja kissé morális válságban van,az őt és rajta kívül sokakat érintő változások miatt,sajnos erről többet nem írhatok..De egy biztos,nem érinti jól,és ez a kedvén meg is látszik..No persze örlődik állandóan az anyagi gondjaink miatt,velem együtt,állandóan gondolkodva a megoldásokon..Mi nem vagyunk abban a helyzetben,hogy hipp-hopp másod és harmad állásunk legyen,mert egy a ránk vonatkozó törvények nem igen engedik,igaz talán a faipart még csak-csak megengednék neki,de a munkabeosztása miatt,lehetetlen lenne,meg itt a környékünkön,nincs is rá lehetőség,rengeteget próbálkozott,a kereséssel..éveken keresztül.Én tartom itthon a frontot a kicsik mellett,jóformán 0-24-ben a munkából hazaérkezve,és örülök,hogy élek még estére..Nincs segítségünk,és lassan kezdünk felörlődni,az egészségünk leginkább..Tudom nem jó ez,de nincs mit szépíteni rajta..

Kemény hét volt,igen..állandóan számoltunk,és sehogy sem tudjuk megoldani a gondjaink..Magunban sírunk,de a gyerekeink miatt,elöttük,muszáj mosolyognunk..Muszáj erősnek mutatni magunkat..Pedig nagyon elkeserítő helyzetben vagyunk,nem tagadom..De erről már írtam az előző postban..

Tehát keep smiling 756...Apja a héten már Bélapátfalvára készülve,teletankolta az autót,hála nem fogyaszt rosszul,a hibái ellenére,persze csütörtökön kiderült,amikor Levi szétszórta Szabi tárcáját,délután,hogy a forgalmi érvényességet pont egy évvel benézte..Teljesen meg volt győződve arról,hogy jövő nyáron jár le..Aha,pont a nyaralás alatt,most éppen majd..Ez volt a fejlövés plusz..Ez most már tényleg felborított mindent..Nem is alszom csütörtök óta rendesen..mondjuk előtte sem tettem azt.

Ma reggel azt mondtam Szabinak,hogy ha úgyis nagyon puritán módon nyaralunk idén,és az autót nem igen fogjuk használni a kilenc nap alatt,hisz úgysem lesz miből,meg három nap úgyis szereléssel turbó tisztítással fog telni,sk Szabi részéről,akkor,légyszi-légyszi,ma férjen bele,a Pilisben egy túra..

Kicsit feledjük el,a heti gondjaink,és pihenjünk aktívan,de ha már.....akkor emeljük a tétet rendesen...

Szabi vonakodott, Levente miatt,de végül is belement,hogy a Cuha túra után szabadon,csak kibírja a Két-bükkfa-Nyeregtől Levente azt az ötöst a tetőig..Merész vállalkozás volt,mert a 280 méter szintemelkedést nagyon nem számoltuk bele,sem azt,hogy az az ötös,visszafele is annyi..Azt gondoltam,hogy Zének meg sem fog kottyanni,hisz ezt a múlt szombaton bizonyította a kánikulában,amikor este Ati,a volt kollégám kiszámolta,hogy sima liba volt neki az aznapi tizes Öskün és a Bakonyban,és Zalán el sem fáradt..

Na igen...de Levente az más tészta..

Reggel kérdeztük tőle,hogy Béci,vagy Marci,és a kicsi most Marcipán mellett voksolt..mert ugye ekkora távot szigorúan,csak kutyával hajlandó lesétálni..Úgyhogy fél tízkor startoltunk,a kicsikkel Marcipánostól..25 perc alatt oda is értünk a nyeregbe..

A zöld háromszög jelzésen indultunk a Pilis tető felé..Gondoltam,hogy lesz benne szint,de hogy majd végig arra azért én sem számítottam,mert a túrista térkép alapján lankásabbnak tűnt..

Másfél kilométer után kezdődött a kicsivel a huzavona..Stop sehová,makacs nézés nem tovább,leült az aszfaltra,és nyekergett,hogy vissza LBU...Majd felpattant és elkezdett visszarohanni..Volt kergetőzés,nem kevés..

Összegyüjtöttük végül is..

Rábeszéltük,hogy menjünk tovább...Jobban mondva radikálisan megfogtuk a kezét,és muszáj volt tovább jönnie..Belenyugodott,jött...

Három kilométernél minden kezdődött elölről..Majd elkezdett félni a pillangóktól,és a szitakötőktől is..és persze a következő,két kilométert a célig,nyikorogva,nyekeregve,hüppögve tette meg,szembehúzott kalappal a fején..

Marci kutya,a nagy terapeuta,sokszor ment oda hozzá,és bökdöste,hogy na kisöreg gyere már..Végül az ötöst,sikerült cca bő másfél óra alatt megtenni,heves tiltakozások közepette Levente részéről..

Végül nagy nehezen célba értünk,és Levente rögvest,láthatatlan varázsütésre megvátozott....Zalánt meg elvarázsolta a Rakétabázis és a Boldog Özséb kilátó...

Tehát felértünk és megmásztuk a kilátót..

Zalán nagyon büszke volt arra,hogy megcsinálta,és arra is,hogy az előttünk túrázó család kislányának a karkötőjét megtalálta,és ő maga adta vissza Zsófinak..Aki már teljesen elveszettnek hitte a kedvenc kis gumi ékszerét..

Jó meleg volt ma is nem tagadom,éppen ezért nagyon jól esett a hűstő szellő,így jó negyedórát pihegtünk a kilátó tetején..Egyébként Levi fél a magasban,már az csoda volt,hogy feljött a tetejére,nagy óvatosan ki-ki nézett,a tájat  nézve,de a negyedóra nagy részét inkább Apjával és Marcipánnal pihenve töltötte...

Én meg??? ÁÁÁÁÁ kedvemre fotóztam..Na ha láttatok már gyönyörű körpanorámát...Ez az! De még mennyire..Soha életemben nem volt ilyenhez szerencsém..Csak ámultam,és bámultam..Komolyan mondom,aki teheti túrázzon el oda és nézze meg..MEGÉRI! A Boldog Özséb kilátó gyönyörű,és még fenyő illatú..még egy éve sincs,hogy átadták..

Panoráma részlet...

Na de hol is van??

A valaha szebb napokat látott Budapest légvédelmi körgyürű egyik nyugdíjbavonult és az enyészetnek átadott bázisán a Pilis tetőn..

cikk:

http://www.turistamagazin.hu/remetek-raketak-kilato-a-pilis-teto-uj-arca.html

Ha már ott voltunk fel is derítettük a katonai emléket..

Kicsit vadregényes volt..no meg pillangós.és szitakötős,meg szúrós virágos,és óriási füves,ahogy Zalán megfogalmazta..

A Bázis kaland végén még hűsöltünk egyet egy siló belsejében,mielőtt nekivágtunk a visszafelé ötösnek...

Mert hát...annyi az az annyi...

Egy dolog azért vigasztalt minket,hogy majd végig lejteni fog,talán könnyebb lesz Leventével..Ami az első három kilométerre igaz is volt...

Na de aztán...Túl közel repült egy szitakötő..Hangos is volt és óriási is,Levi meg rettegve,sikított,hogy drón-drón-drón..Nem akar,nem akar,nem akar Audi..

ÓÓÓÓ te jó ég a találkozó,és az ijedelme,a távirányítós drón..

Sajnos,nagyon nagyon nehezen jó fél óra kűzdelem árán,rengeteg tereléssel ,nyugtatással,mondókázással sikerült normalizálnunk a helyzetet..

Ez most betyárosan kemény volt... :(

De hála,megint a nagy terapeutának Marcipán kutyának vidáman indultunk tovább..

Bár az utolsó két kilométer,megint kissé nyekergősre sikeredett,de becsülettel megtette Levente...

Zalánnak ezt a tizest kisujjból kirázta..Vele lehet túrázni..Bár a végén csendben megjegyezte,hogy kicsit fáradt a lába,és jó lenne egy igazi túracipő,a tornacipő helyett,talán akkor nem fájna a talpa....mert az most kicsit fááááj...

Levente egy kicsit nyögve nyelőssen túrázott,de becsülettel teljesítette..

Ami auti szemüvegen keresztül jó volt..Itt aztán lehet feszíteni a határokat...Van emelkedő éppen elég,zümmögő bogarak,változatos terep..A tetőn mindenféle tereptárgy,bátorság-próba a magasban,vagy kóborlás a homályos silók mélyén..Ember kevés,elfér a hang,mégha sikítós,nyekergős is néha..Mindenki köszön aki szembe jön,és ugye az illendőség úgy kívánja,hogy vissza is kell nekünk is..Azután itt van az erdő..Az erdő ami sok mindenre megtanít..és sok dolgot megmutat...Falevelet,sziklát,rétet,patakot..erdei gyümölcsöket,csivitelő madarakat,őzet,szarvast,rókát,vaddisznót..Interaktív környezetóra...Rengeteg dolgot lehet tanítani..Terápia a szabadban...

Ma így túráztunk mi..

Öt órán át kicsit elfeledve a gondjainkat...igaz-igaz,Levente jó párszor visszarángatott minket a valóságba...hogy még véletlenül se feledjük el,hogy mi az az autizmus...

Ez volt mára a Live,köszönöm,hogy olvastatok....

Létminimum...( ugyan már..)

Ma olvastam egy cikket...lehet,hogy nem kellett volna...Nem volt ma jó kedvem,amúgy sem,nem is aludtam jól,meg a kicsik miatt is aggódtam egész nap..Zalánnak a front egy nagyon kemény gyomor görcsöt hozott,és Levi is egész nap a hasával szenvedett,amit nekünk éjfélkor váltott valóságra,háromnegyed óta tartós bíztatás után,ügyesen egymaga..Talán ezen a héten ez a momentum volt a legjobb dolog a számunkra..Úgyfest kezdi megérteni,hogy eme dolgot,egyedül kéne csinálnia...két éve minden nap fohászkodom érte,hogy tanulja meg végre már...Egyre terhesebb és egyre elkeserítőbb a helyzet..de talán már látni fényt az alagút végén,teszem hozzá,hogy az autizmusban,soha semmi sem biztos..

de......idézek:

"A nevem Autizmus. Ha én jövök vendégségbe, hosszú ideig maradok. Élvezettel zúzom porrá a családok álmait és reményeit. Látom a rettegést és a zavarodottságot az áldozataim szemében, látom, ahogy egyre mélyebbé válnak a ráncok, látom a szülők arcán az aggodalmat és a fájdalmat. Látom a kínokat, amiket okozok nekik, és a kétségbeesett, sikertelen kísérleteket, hogy szégyenükben elrejtsék gyermekeiket a világ elől. Látom a szülők könnyeit, és érzem a gyerekek könnyet. A nevem Autizmus. Bánatot hagyok magam után, amerre járok." ( Marty Murphy )

Rettentő gyatra a hét,és rettegek a folytatástól nem tagadom...Padló.....

Ja persze létminimum...De jó is lenne,Bakancslistás szép álmok....A júliusi fizetésem is valami nagyon rossz vicc volt...én nem értem a MÁK-ot,megint számoltak el táppénzt..az áprilisit..Rohadt kiváncsi lennék idáig hol kallódott,és persze hozzátették a júniust is...Kevesebb pénzt kaptam mint egy közfoglalkoztatott...

46 ezer forint....

A lakbérünk,a szociális lakbérünk magában 30 ezer....és hol van még a többi számla...

Nincs is több kérdésem...

Apja még mindig a pótlékok nélküli fizetését kapja..

Padló..

Most nem is tudtunk mindent kifizetni,a rezsi fele megmaradt..és nem a nyaralás miatt..Az rendezve van,a Csukába befizetve a napi kvóta (szigorúan Szép kártya),reggel este párizsi és kenyér,na meg szörp..és tea..Tavaly is ennyi volt a szükség,idén is..Sokkal olcsóbb arra az élet..Felénk arany árban mérik..

Igen a rezsi fele megmaradt cirka 60 ezer..tán egy kicsit több...Most pont ennyink van az egész hónapra..minusz húszezer,mert az autót vizsgáztatni kell..Augusztus elsején jár le a forgalmi...Ciki,nem ciki elfelejtettük...mostanában annyi minden történt,több rossz mint jó...

De legalább a gyerekek gyógyszereit kiváltottam..na nem mind..az horribilis lenne..

...idézek:

"A nevem Autizmus. Megtámadom a gazdagot, megtámadom a szegényt. A gazdag oktatással és terápiával próbál küzdeni ellenem. A szegény elzárja a gyermekét a világ elől, mert nem engedheti meg magának, hogy szembeszálljon velem. Könnyebben tudom tönkretenni a szegények életét, de ez nem gátol meg abban, hogy a gazdagok között is gyökeret próbáljak verni." (Marty Murphy)

Na igen..Most sem tudom merre nézzek...Melyik adósságra,melyik betömendő lukra..

Állandó csengőfrászban élek..rettegek,ha jön a postás,hogy ma éppen mit hoz,milyen figyelmeztető levelet..Most is tudom,hogy várhatok kettőt..Nem is alszom miattuk...vagy ha egy kicsit is tudok,vízben úszva,csatakosan riadva kelek...

Lassan tényleg tönkre megyek...mindenhogy...Fizikailag és az egészségem biztosan...

Fáradt vagyok,majd hat éve nem tudtam kialudni magam...Nem eszem rendesen,nincs miből...csak ritkán eszek főtt ételt,csak a gyerekek ne szenvedjenek hiányt...ők fontosabbak..A havi harmincezres gyógyszer-számlámon csak röhögök..hisz a közgyógyra 15 fttal túllépve a határt,nem lettem jogosult..Már nincs méltányosság...Törvényileg megszűnt..Úgyhogy a recepteket csak ad acta teszem...Ha nagyon rosszul vagyok,csendben meditálok...

két műtét előtt állnék...de,ugyan hogy??

Csak a gyógyszerekkel tudnám odázni...

Tudnám,de nincs miből..Az az utolsó itthon,a gyerekek fontosabbak..Itt a nyár,itthon vannak,enniük kell,még ha szegényesen is...sokszor hús nélkül..arra már végképp nem telik...

Kilenc éve hordok egy szandált...négy éve egy nyári nadrágot..három éve a pólóimat..Akik ismernek tudják..De nem panaszkodom,elfogadom...A gyerekek fontosabbak...Csak nekik legyen....

Nekem meg erőm elviselni....az egész helyzetet..A szegénységet,a nincstelenséget,az autizmust...

Létminimum??? Jajj,hát az szép álom...annyi sok pénzből,nem lenne gondunk...ki tudnánk fizetni a rezsit,hónapról,honapra...

Most a szekrényben 150 ezer forint vár rám,jó igaz ebből 66 a lemaradás...

Sokszor már nincs kedvem előrenézni..egyre reménytelenebb minden...A megélhetés,az élet...Az autizmus okozta gondok...

Idén már többször kellett fizetési haladékot kérjek,Levente fejlesztése miatt...

Szégyenlem magam,hogy idáig jutottam...de mentségemre szolgáljon,soha sem tettem,egy forintot sem rossz helyre...

Kilátástalanság és a 22-es..........

Régebben huszadikán vetettem minden hónapban számot,most már tizedikén kell...

Holnap lesz tizedike,és nem nagyon kell számot vetni...Nincs miből...

Maximum az autizmusból,és a társadalom rosszallásából...abból van éppen elég....

Ma reggel,negyed 7-után éppen pont  két kolléganőmtől...Megalázó volt hallgatni őket,inkább jócskán lemaradtam,és csendben mentem be a házba,egyedül..

A munkámba feledkeztem....

Könnyebben elviseltem.......

Létminimum??? Ugyan már..azok csak GAZDAG ÁLMOK....

Ez volt az Autizmus Live....

Ha esetleg....megtennéd,ezt is olvasd el...

http://tdori.blogger.hu/2014/03/24/ha-segiteni-szeretnel

KÖSZÖNETTEL.............és hálával érte....

(képforrás: facebook)

Ha elolvastad,kérlek Tedd meg,hogy megosztod....Nagyon KÖSZÖNÖM!

Öskü...

Tudom nem írtam egy hete,mentségemre szolgáljon,hogy nagyon húzós hetem volt,munka után,meg le kellett minden nap mozgassuk a kicsiket,hisz Levente óvodai ügyeletének vége lévén,itthon nem mozog annyit,ami az ő emésztési folyamataira nem éppen van jó hatással..Úgyhogy minden délután,munka után,még beiktattunk egy három és fél kilóméteres,kutyaúsztatós lemozgatós,Dunázósat..Mire hazaértünk,inkább holtra hasonlítottam,mint élő emberre,az a fránya 4:20-as kelés,spékelve az éjjféli lefekvéssel...ugye??? Ugye........

Őszinte leszek,erőm nem volt blogot írni.....

Tulajdonképpen csütörtökig nem mertem magamban biztosra fogadni,hogy pénteken Ösküre megyünk,hisz nálunk,mindig van valami,ami keresztbe tesz..Persze péntek délelőtt,is tartanom kellett némi táv-fejmosást a legnagyobbnak,mert pont pénteken túlbugyogott benne az Asperger...

Na mindegy...

Ráadásul Öskü,így a nyaralás előtt életveszélyes bevállalásnak tűnt,a nyaralás előtt,de hát Marcsi,és Attila annyira de annyira kedvesen és odaadóan invitáltak,hogy Apja úgy döntött,hogy na jó menjünk..végül is száz kilóméter,de tán még annyi sem..max két hétig bringázik Keszire,és máris egyensúlyban van a mérleg nyelve...

(per most ebben a hőségben,még egy pár napig nem engedem napi 50 km-t tekerni,majd szerda után....)

Tehát ÖSKÜ...

Öskü és az én drága jó,szív lélek volt kollégáim a múltból..Akiknek akkor is és most is, nem is aranyból,hanem gyémántból van a szívük,és sose volt gáz,hogy én csak egy "polgári" vagyok a cégnél,ők meg nem..jó hát a férjem sem na... :)

Marcsi és Attila...hívtak,menjünk,és a gyerekek sem gond,hogy autisták..Ugyan dehogy is..hogy is gondolhatom...Megoldjuk,ne aggódjak..

Öskü...hát bennem volt a boogie végig a skacok miatt nem tagadom,de hála,semmi de semmi gond nem volt..sőt...sőt....feledhetetlen két és fél nap,amiért örökké hálás leszek,Szabival együtt,az biztos... Marcsi és Attila,Köszönjük SZÉPEN!

Pénteken fél háromkor indultunk itthonról,nem csak a két kicsivel,hanem Bedivel is felvértezve,gondoltuk irány valahogy a régi egyes,és Bicskét érintve lecsorgunk Fehérvárig,onnan a 8-ason Várpalota,és Öskü..Nem nagy táv,no problem...Csak egyet felejtettünk el a Red Bull Air Race-t..Bakker a Csaszitól a Clark Ádám térig,egy óra húsz percet duggóztunk,a 33 C fokban...A egyes lehajtót elbaltáztuk,úgyhogy mentünk a régi hetesen,Érdnél dugó,Fehérvárnál dugó...türelmetlen Levente..majd kiborulós Levente,mérges Apja,de azért fél hatra leértünk...

De a vidám nosztalgiázós fogadtatás,mindenért kárpótolt minket...

Gyors lepakolás,egy órás kűzdelem Leventével,hogy nem megyünk haza,hanem maradunk..Tereltünk,rendesen,nem tagadom...

Gyors vacsora után,mert Marcsi full extra ellátást szervezett és készített nekünk egyébként,(mind a három napra) irány Deszkás Néró kutya társaságában az Öskü mögötti dombság,és a Kőris-hegy alja..

Levente a messzeségben...

Sétáltunk egy jó nagyot,ami Néró kutyának,csak egy kicsi kör kb 2,5 km,bár nekünk jó soknak tűnt most,igaz már fáradtak voltunk mint a fene..

A mozgás után,belelógva az estébe,megkiséreltük a kicsiket alvásra bírni,ami Zalán esetében még ment is,de Levente...Húúúúúú fél 12-ig..egyszerűen nem volt hajlandó elaludni...

Persze új hely,neki ismeretlen emberek,viszont jó terápia a rugalmatlan gondolkodás terén.. Jajaja..mi kétszer elaludtunk,Levi viszont nem..Közben Bedi,Marcsival vagy két órán keresztül beszélgetett,és tiramisus sütit sütött...Egyszer csak HEURÉKA...a legkisebb álomba szenderült,mi meg kimentünk a csillagos ég alá,egy kicsit nosztalgiázni a múltról...Sikerült is hajnali fél kettő felé nekünk is aludni térni...

Szombat reggel Attila elvitte Zalánt a hajnali kutyasétára,és jól összeismerkedtek...Szegény Ati szerintem másfél órán keresztül,töményen a vonatokról hallott..de jól bírta..sőt arra is rájött,hogy Zé,milyen nagy lexikális tudást birtokol e témában..Mondjuk szociál pedagógus diplomája van,úgyhogy jól állta a sarat,bár gyakorlatban autista gyerekkel még nem igen találkozott..

Közben Marcsi olyan reggelit varázsolt,hogy..........a tíz ujjunkat megnyaltuk utána..Muffin sütőben sült leveles tésztás baconos,hagymás tojást...mellé házi paradicsommal..Kár,hogy nem fotóztam le...

Reggeli után Bedit a bonsai-ostul felnyalábolták,és elvitték egy szakemberhez Várpalotára,aki megmetszette a fácskáját..végül jól ott felejtettük a fácskát Öskün..Jó kezekben lesz,Marcsi kertész mérnök..Már az lenne a polgári életben..

Tizenegy óra felé felkerekedtük és irány a Bakony (Vinye) a Cuha szurdok..Túrát terveztek nekünk szombatra..

Vinyéről átvonatoztunk Porva-Csesznekre..(engem meg is szálltak rögvest az ifjúkori tájfutó emlékeim..)

...és megkerestük a Cuha szurdok bejáratát..

Attila és Betti...

Erdei-Szurdok terápia...(mindent az egyensúly fejlesztéséért..)

A legjobb kezekben.. (pedagódiai és biztonsági szempontból is.. :) :)  )

A sokadik x-edik átkelő...

A kavics,a kavics.....

Zalán..

A Szurdok túrát mindenkinek ajánlom aki arra jár..

http://www.turautak.com/cikkek/turautak/cuha-volgyi-tanosveny.html

A Cuha szurdok után,hazafelé egy fotó gyorsan a cseszneki várról..

Ebéd-uzsonna-vacsora után (kipukkadtunk Marcsi!... ) lehútöttük az ebet az öskü-i karszt patakban..

Szabi meg Levi elaltatása után behatóbban ismerkedett Szilveszter cicával...

Persze a gyerkőcök elaltatása után,persze,hogy megint a csillagos ég alatt kötöttünk ki,anekdotázva....

Vasárnapra Attila igazi helytörténeti sétát szervezett,még a Kerek Templomot is kinyitották a kedvünkért...

Templom belső

A vasárnapi idegenvezető..Feri,Öskü történésze...

Akit bővebben édekel:

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96sk%C3%BCi_kerektemplom

A panoráma...

Az idegenvezetés után elköszönve Feritől,lesétáltunk a templom alatt zúgó patakhoz...és kezdetét vette a hűsölés a karsztvízben...kb nyolc fokos....

A falusi kalandozás után visszaérve,muszáj volt lehűteni a szőröst,mert úgy egyébként nagyon szőrös...

Majd a fiúk,kánikula ide-oda nekiláttak a bográcsozásnak....

Készül a G U L Y Á S ......

Manócska egész vasárnap az Öskü Spa Resort-ot ( :) :) ) létesítette előnyben..10 percenként 2-3 percre landolva a medencében..

A beszámoló végére,meg egy vigyori Zalán portré....

Szumma!Húúúúú ngyon jó volt,igazi aktív Pihenés.....Zalán még ma is sirdogált sokszor,hogy vissza akar menni..Nagyon jól érezte magát...Mi is...Bedi is és a Mackófi is...

Tényleg nagyon hálás vagyok érte....és mindenért Nektek,Marcsi és Attila...

Igen-igen..Ők az igaz barát kollégák,köszönöm,hogy vagytok.....

Nehéz szívvel indultunk haza vasárnap este fél hatkor...Simán másfél óra alatt becsekkoltunk itthon....

A srácokat hamar letettük pihenni,majd Szabival még sokat beszélgettünk Ösküről...

Marcsi,Attila máris hiányoztok mindünknek....

Úgyhogy augusztusban megyünk is a bonsaiért...

Köszönünk M I N D E N T !! :)

A haladás technikája...

"Vorsprung durch Technik" avagy a II.Országos Audi Találkozó..Agárdon..

Mert hogy nagyon is ide tartozik....

Miért is???

Apja szülinapi-névnapi-házassági évfordulós,és összes egyéb ajándéka..Tulajdonképpen már március óta rágta érte a fülem,mert szeretett volna egy kis autós szakmai tapasztalatcserét..és még soha sem járt Szabi autós találkozón..Mivel Budapesttől egyáltalán nem volt messze,és a beugró is igen szerény,amin nem győztünk csodálkozni,mert a találkozó honlapján,még ezt is ki lehetett kalkulálni,Apja úgy döntött,hogy Anyaaa menjünk lécci-lécci...

Mentünk...

Legyek őszinte,a kicsiknek nagyon jó terápia volt,és megint rájöttem egy csomó dologra velük kapcsolatban..

Tegnap egész este Szabival azon tanakodtunk,hogy jó ötlet e,az,hogy felkerekedjünk,és elmenjünk a találkozóra,hiszen ez egy tömegprogram,és mostanában Levente,valahogy nincsen jóban a tömeggel,a sok emberrel..Konszenzusra nem jutottunk,inkább ma reggelre toltuk a döntést,mert a B-terv az volt,hogy ha Levente reggel berántja a kéziféket,akkor csak Szabi és Zalán megy a találkozóra,mert Zalán viszont igencsak be volt sózva evvel kapcsolatban..

Reggel keményen vezércselek tömkelegét alkalmaztam,kerestem egy csomó képet az agárdi Park Kempingről,meg mindenféle Audikról,és elővezettem az ötletet Leventének,hogy mi lenne,ha ma elmennénk ehhez a szép nagy tóhoz,sok Audit megnézni,az LBU-val..

Első blikkre jött a stop,majd egy perc múlva ott állt előttünk Levente,még pizsamában,de már cipővel a lábán,és Apja övtáskájával a kezében..mondogatva,hogy menjünk LBU....

No akkor upsz,ezerrel összepakolás..váltóruha,szendvics,málnaszörp,sima víz,fényképezőgép a nyakamba.és vihar-sebes indulást trombitálva,hogy az apró meg ne gondolja magát..

A leút kérdését,Érdnél kicsit elkapáltuk,mert a 6-osról,simán visszakanyarodtunk Budapest felé vezető 7-es útra..Benéztük a körforgalmat..Diósnál rá is jöttünk a fiaskóra..Gyorsan kijavítottuk,és irány tovább Agárd..Hála hamar és simán leértünk..A Kempinget könnyen megtaláltuk,és beálltunk a becsekkoláshoz..

Mivel előre regisztráltunk,-kötelező volt,-elég hamar be is jutottunk..A szervezők nagyon profi módon,irányítottak mindenkit a felvonulási placcra..Közvetlenül a Velencei-tó mellett parkoltunk,ami miatt kissé kapartam a fejem,hogy na te anyám,ha itt Levente megindul,ugorhatok fejest utána a tóba..Konkrétan azt sem tudtuk milyen mély ott a víz..

A szomszédaink mind a két részről,nagyon jó fejek voltak..Jobbról négy srác,balról meg egy házaspár..Mi inkább a srácokkal beszélgettünk..Miért is??

A leparkolás után szóltunk,hogy mi nem árulunk zsákbamacskát,a két kicsi autista,de nyugi a nagyobbikkal nem lesz gond,viszont a kicsi néha hangosabb lehet,mint a szokásos alapzaj...

A srác akivel beszéltem meg sem rezzent..Majd lazán közölte,hogy a Nyócker egyik kórházának pszichiátriai osztályán (zárt) ápoló,és a többieket sem fogják zavarni a kicsik,evvel ne is foglalkozzunk..A házaspár is bólintott,hogy semmi gáz...

Pihegtünk öt percet,és megpróbáltuk Leventét rávenni arra,hogy menjünk el felderíteni a terepet..hiszen a napra 1200 regisztráló ember volt és volt akik összesen 440 Audit gurítottak a helyszínre..Ugye ez nem semmi,viszont az öcskösnek meg nagy tömeg..

Szóval Levit rávettük a sétára...Közben Zalán már nézelődött az autó előtt,és egyszer csak megjegyezte,evvel elég nagy derültséget okozva a környékünkön,hogy Anya...

-Ez most itt az AUDI menyország.....

jajajaja...végül is.....

úgyhogy AUDI mustrára indultunk...

Zalán és az old......

a szivem csücske......

Sok-sok-sok AUDI...


A mustra után visszamentünk az autóhoz,hogy szendvicsezzünk egyet,és amikor pakoltam volna ki a táskából,akkor vettem észre,hogy a reggeli nagy rohanásban,Zalán étkes csomagja a konyhában maradt...ÚÚÚÚ vazz,a gyerek éhes,gondolom itt arany áron mérnek mindent,na most mi lesz,mert annyira nem vagyunk eleresztve anyagilag,csak két gyerekpólónyit szorítottunk ki plusszban,és azt megígértük a srácoknak,már tegnap este..Zalán meg szeretne egyet emlékbe...

Na mondom Apja,most akkor??

...és akkor elsétált előttünk valaki egy lángossal....

Hoppá! Megmenekültünk...annyit még kibírunk...

Gyors felderítés,találat,és 300 ft-ért be is szereztünk egy lángost,és 250 ft-ért egy adag sült krumplit Leventének..(mustárral)...Néztem is,hogy....egyébként meg abszolút nincsenek drága árak a Kempingben...kellemes csalódás volt...

Gyorsan megterítettem Zalánnak,olyan találkozós módon.. :)

Közben Apja tapasztalatokat cserélt..

Lecsóka a mentazöld Ajudis pólóban..

No és akkor itt álljunk meg egy pillanatra..Zé hallgatta-hallgatta a hangosbemondót,majd egyszer csak közölte,hogy ő,bizony be akar nevezni az üditő ivó versenybe...

Hoppá! Mondtam is neki,hogy figyi,ott sokan lesznek...Válaszolt: Nem baj..De nem biztos,hogy Te leszel az első..megint nem baj...Ő már pedig versenyezni akar...

Rendben....

..és maga benevezett.....én meg csak ámultam,és bámultam.....az álam a földet verte..Mert ez nem az a szokott közeg,idegen gyerekek...meg egyebek....

Majd lazán leült az asztalhoz,és megméretetett..Negyedik lett,a huszon sok gyerekből..aminek nagyon örült,és rettentő büszke volt magára,majd közölte velem,hogy:

-Látod igazán megérdemeltem a pólót.!

...hát ehhez ma nem fér kétség....na.....

A verseny után még mustráltunk kicsit....

Egyébként meg respekt a szervezőknek...pörgették a programokat...és a gyerekeknek is csináltak jó sok versengést,no persze a találkozó felnőtt résztvevőinek is...

mert ugyi bár....."könnyen lebillen a limbó léc"....meg a hú mi ez a fém izé??? No meg igyunk már időre egy jó sert.......és sorolhatnám a sok-sok megméretetést...

Közben Apjáék is lógtak egyet,Levivel...

No és itt volt a nap egyetlen számunkra nagyon negatív pontja..Volt egy úr aki egész nap egy drónt reptetett..Ami nem is lett volna baj,csakhogy még akkor amikor odaértünk,és kiszálltunk az autóból,kicsit közel reptette Levihez..Persze megijedt,de hamar túltette magát rajta...Viszont most,most nem....

Apjával békésn sétált,majd egyszer csak jött a drón,és úgy megijedt,hogy kifutott volna a világból..Megrémült,visított,de olyanyira,hogy remegett,és rettentő nehéz volt megnyugtatni....Fél óra alatt sikerült,szeretgetéssel,tereléssel...elszeparálással...Na onnan,ki sem mert szállni már az autóból...egy percre sem... :( Hát nem volt valami kellemes na...

Eközben Zalán,egyszer csak kifeküdt a tó mellé...és elkezdte dúdolni,hogy I gotta feeling,evvel nem kis derültséget okozva ott a parton..Aranyos volt..Közölte,jó a levegő.langyos a szél,frankó a találkozó...Mi kell még?????

Tulajdonképpen semmi,de semmi....

Hála Levente is megnyugodott,Zé is jól érezte magát,bennünk is kellemes dolgok maradtak,kivéve a drónos fiaskót...de hát ez is benne van...

A végén még a vitorlásokat is megszámoltuk a tavon a srácokkal...

Szumma: Jó volt és megérte..Meg mert a szervezés profi volt,a találkozó közönsége is csupa,csupa közvetlen ember,átlagos népek,mint mi...Semmi sztár allür,semmi magamutogatás..Pont jó volt,ahogy az kell..Bár Apja hiányolta a tó kerülést,meg a tuning verdákat,de ettől függetlenül,nagyon jól érezte magát..Igazán megérdemelte Szabi,hogy ez a nap ma az övé volt,hisz rengeteg mindent tesz le itthon az asztalra a kicsik és a család vonatkozásában....de tényleg..Nagyon hálás vagyok neki érte..

A két fiú??? Zalán nagyon jól érezte magát...Jövös-menős,igazi találkozós formát hozva..Mi csak ámultunk és bámultunk,hogy iszonyatosan sokat változott ez a gyerek,pozitív irányban..Nem zavarta a tömeg,sem a hangos zene,sem a pillangók,se semmi...Szó szerint élvezte a napot..Szerintünk Levente is,bár hozta néha az autóba vonulós magányos mackót,meg a drón sem tett neki valami jót,de azért kimozgattuk a tömegbe,egész irányítható volt,kiborulni nem borult ki,csak amikor megijedt ama repülő tárgytól..Szóval jól bírták a napot...

Végül,de nem utolsó sorban a szervezőknek a családunk nevében köszönjük a találkozót..Jók voltatok!Két autista kiskölöknek,nagyon nagy örömet okoztatok! RESPEKT!

Remélem jövőre is ott leszünk,a III.-on..

Ez volt mára a Live Agárdról...Köszönöm,hogy olvastatok...


Nem.......

Ma itthon vagyok,mert Leventééknél az Iskolában éves nagy záró-értekezlet van,Dani fiam meg vizsgázik az Egyetemen,így most velem van a két kicsi..Hála ma nem zavarják őket a frontok,és volt időm egy órányi,arra,hogy átnézzem a mentorszülő képzés jegyzeteit..

Bár...tulajdonképpen egész hétvégén Őszi Patrícia szavain gondolkoztam,és rájöttem mennyire igaza van...

Hogy min is??

A szabályok jelentőségén..Azon,hogy bizony a negatív viselkedési anomáliákat,igenis jobb ha kicsi korban megpróbáljuk rendbe tenni,mert....ha nem sikerül...akkor.......

"Mi lesz vele/velünk ha felnő???"

Patrícia elmondott nekünk egy példát,hogy adott volt a praxisában egy fiú,akinek autoagresszív problémái voltak..A szülei,hogy ezt megfékezzék,mindig beültették az autóba,és autóztak vele,hogy megnyugodjon..A fiú ehhez hozzászokott,és sokszor már direkt azért viselkedett a szüleivel szemben agresszívan,hogy kiprovokálja az autózást..Teltek múltak az évek,és a szülők,mindig így orvosolták az agresszív kiborulásokat..A fiú felnőtt és egyre nehezebben lehetett kezelni...és hónap végére a család anyagi keretei is beszűkültek,így nem mindig tudtak kocsikázni menni..........

A fiún az agresszió,néha nagyon eluralkodott...

Tulajdonképpen ebben az esetben a megoldást,nem beszéltük végig,itt csak arra hívta fel a figyelmünket Patrícia,hogy bizony sokszor muszáj korlátokat szabni,kőbe-vésett szabályokat alkalmazni,és megtanítani a helyes viselkedést,mert az nem lehet,hogy a család egy egész életen keresztül a gyerek negatív viselkedésének javítgatásával,vagy elfojtásával legyen elfoglava,és ennek alárendelve..

Gondolj csak bele,a családra nézve,ennek milyen hatásai lehetnek..

Szégyenérzet,Kirekesztődés,Beszorulás,Állandó stressz,Az emberek teljes elkerülése...Elsivárosodás,....soroljam még??? Nem akarom.....

Nem akarom mert,így belegondolva sokszor mi is ebben a cipőben járunk..és most sem éppen jó írni róla..

Végülis annyira nem áll már a csata vesztésre,az Aspit talán a 20 éve alatt,-ösztönösen-,megtanítottam viselkedni,a nagyobbik Autinál,a diagnózis hiányában,vakon,viszont keményen húztam határokat 3-4-5 éves korában,amit a mai fejemmel nem bánok,viszont bevallom,hogy Leventénél,egy kicsit elszaladt alattunk a ló,és mostanra jutottunk el oda,hogy muszáj éles határokat húzni,és megtanítani arra,hogy vannak olyan szabályok,amit semmi esetre sem lépünk át...

Most viszont van diagnózis a kezemben,és tudom,hogy az autizmus egy iszonyatosan összetett probléma,a gyerekek 70%-a zseniális elme,viszont a viselkedés egy nagyon sarkalatos probléma.

Probléma...méghozzá negatív probléma...

De...nem megijedni,kezelhető...Ha nem is könnyen,de kezelhető....Viszont azt el kell fogadni,hogy nem egyik pillanatról a másikra javítható,hanem kicsi,és alapos lépésekkel orvosolható...

Ebbe bele kell nyugodni..

Sajnos sok szülő nem hiszi el,még a szakembereknek sem,hogy egy autista gyereken a vizuális megsegítéssel mennyit tudna segíteni..Inkább szenvednek,a gyerek kiborulásai miatt,és olyan dolgokkal próbálnak meg balanszolni,ami nem mindig hasznos sőt........

Ha abbahagyod a sírást,kapsz Túró Rudit...Pont tegnap hallottam a buszon..A gyerkőc tán hároméves forma lehetett....Abbahagyta,megette,majd megint sírt,majd abbahagyta,megette,majd megint sírt..majd......20 perc alatt hat darab Túró Rudit evett meg az a hároméves,és nem is volt autista.....

Ismerve az enyémek kitartóságát,szerintem 12-ig meg sem állnának..

Ha......ha nem lennének szabályok....kőbe vésve...vizuálisan is.....

Tudom nehéz dió,de az autizmusban lehetetlen ultraliberálisan gyereket nevelni..

Levente olyan három éves forma lehetett,amikor megtanítottam neki...hogy ha ezt mutatom,az a NEM!

és ha tovább folytatja a helytelen cselekedetet akkor mérges vagyok...

és ácsi van...STOP!

Ez volt az a három alap kártya,amit megtanítottam neki,és alkalmaztam ha helytelenül viselkedett..A mérges kártya a mai napig a tárcámban van...

Ahogy telt az idő,és okosodott,csináltam neki folyamatábrákat,olyanokat,amiket megértett..

Például...

Vagy..itt már a telefon elvételét is kilátásba helyeztem,mert Leventét a kütyükkel lehet igazán motiválni...

Na ezt a verziót,a mai napig használom...

Szóval nem volt könnyű,egyáltalán nem volt könnyű,és sokszor most sem,a helyes irányba terelni..de lassanként eljutottunk odáig,hogy az esetek 80-85 %-ban,már elsőre lekoppan neki,hogy húúú valami nem jót cselekedett..és annak bizony,kedvenc megvonás lesz a vége...Ehhez azért kellett két év..

Hála mostanra a NEM-et kártya nélkül is megérti,bár ha azt akarom,hogy azonnal befejezze a rossz cselekvést,akkor azért jobb ha az orra alá tolom a mérgest....

Persze ilyenkor mondja is...hogy a smilie nem nevet....

Hát nem...

Mondjuk bevallom,Levivel egy kissé bajban vagyunk,mert állandóan feszegeti a határainkat...Csak azért is..

Olyan kis öntörvényű,lázadó...

Mindenesetre,onnan ahonnan indultunk,onnan már sokat javult a viselkedése..

Pont azt beszélgettük Szabival,hogy tavaly még egy Acsa-i kiruccanást,nem biztos,hogy meg mertünk volna reszkírozni...Igaz nem mondom,hogy nem stresszeltem,a viselkedése miatt magamban..De hála nem volt vele semmi gond,amiért kellett volna..

Csak egyszer kellett kimosni a paprikát a szeméből...Megtalálta a fűszertartót...Viszont utána a közelébe sem ment....

No....

Sajnos a maradék százalék OVERLOAD...túlcsordulás..illetve az abból adódó helytelen cselekvés..Csak azt tudjuk olyankor csinálni,hogy terelünk,ingereket megszüntetünk,szeparálunk,nyugodt biztonságos környezetet teremtünk..azonnal,már amennyire lehetőség van rá...

Gondolom látjátok,mennyire nehéz az a fránya nem! De kötelező megtanítani....Mert képzeld el mi lesz,ha felnő.???.ha felnő és 90 kiló lesz és 190 centi...és nem tudod kordában tartani.......

Belegondoltál már?????

Hidd el,meg lehet tanítani,nincs lehetetlen..csak szépen lassan türelmesen..és minden kicsike örömnek örülve....

Lovas Vendégház.. (Acsa)

Körülbelül másfél hónapja Katona Gabi,egy nagyon kedves blogolvasó olvasta valahol a Lovas Vendégház,azaz Kovács Erzsó felhívását,hogy a Vendégház 3 nap/2 éjszakára pihenési lehetőséget biztosítana költségmentesen,fogyatékkal élő gyerekeket nevelő családoknak,akik nagyon szerény körülmények között élnek,és nem tehetik meg az e fajta kikapcsolódást,anyagi helyzetük miatt. Gabi gondolt egy merészet,és benevezett minket a versengésbe..Egyszer csak nagy boldogan küldött egy üzenetet,hogy vegyem fel Erzsóval a kapcsolatot de iziben,mert kisorsolódtunk..

Őszinte leszek,majdnem rosszul lettem,a meglepetéstől..örömömben,mert mi ilyet még sohasem nyertünk..

Gyorsan jelentkeztem is Erzsónál,majd fél napon keresztül beszélgettünk a családról a gyerekekről,a Vendégházról és a környékről..Apja is nagyon örült a lehetőségnek,és este ki is találtuk,hogy június 19-20-21 lenne az a három nap amikor elmennénk Acsára,a Cserhát-hegység lankái közé,egy  kicsit pihenni..

Hála az időpont megfelelt,sajnos az élet úgy írta,hogy a 19.-én a családunk a szélrózsa minden irányában leledzett,így 20.-án reggel kerekedtünk fel,a két kicsivel...Acsa felé indulva..

Kerek 50 perc alatt a parkolótól,a Vendégházig meg is tettük az utat..9:50-kor kopogtattunk az ajtón...

A Vendégházban nagy szeretettel várt minket Erzsó és párja Balázs,aki hivatásos tűzoltó,úgyhogy Szabival mindjárt jót beszélgettek a rájuk váró jövőről...ami szerintük nem túl rózsás,bár bizakodva tekintenek elé..

(képforrás: Lovas Vendégház)

Vártak minket minden földi jóval,a srácoknak csokival,édességgel,Apját sörrel,kettőnket egy jó fajta borral,kávéval,mindünket,meg egy félig teli hűtővel,hogy anyagilag se,terheljen meg minket a vendégeskedés..egyébként meg legfőképpen iszonyatosan nagy szeretettel...amiért,húúú nem tudok eléggé hálás lenni...

Egy órányi beszélgetés után,hagytak minket magunkra,hogy pihenjünk mostmár,hisz azért jöttünk,közben mi meg nem győztünk csodálkozni a takaros és gyönyörű portán,ahol két napot töltünk..

A Vendégház,abszolút gyermekbarát..Nagy udvar,vagy négyféle hintával,játékokkal,terasszal,kiülővel,telis tele muskátlival,zöld gyeppel,és virágokkal,pihenőággyal...és a házfalon az élő múlttal..a vidék múltjával...

Egyszerűen nem tudtam betelni vele...

A házon belül a lakrészünkben,két szoba,franciaágyakkal,kandallóval,konyha étkező,és egy óriási fürdő..Gyönyörűen igazán ízlésesen,de legfőképpen romantikusan berendezve...Hááááhhh szívesen töltöttem volna itt a nászutamat..Tehát fiatal párok,figyelem,ez nektek is szól... :)

A kicsik hamar birtokba is vették,az udvart és a házat....nagy mosolyogva,nagy boldogan,mindent felderítve...

Levi a házat...

Zalán a hintákat...

Apjával gyorsan kipakoltunk,és amig a srácok játszottak,szusszantunk egyet a gangon..Majd felderítettem a boltot,egy kiló friss Penc-i kenyér erejéig,no meg beszereztem egy kis szlovák sajtot,és párizsit,a srácoknak vacsorára és reggelire..

Közösen csináltunk egy jó rántottát,Erzsó anyukájának baromfiudvara jóvoltából,amibe frisszen szedett hagyma került a zöldséges-kertből..

És itt elköltöttük az ebédünket...

Azon gondolkoztunk Szabival,hogy mivel töltsük a délutánt,amikor is a párom egyszer csak megjegyezte,hogy ha már ennyire takarékosban gurultunk el Acsáig a gépsárkánnyal,akkor egy kis négykerekes barangoló belefér a délutánba..Mi lene ha???

Elmennénk Hollókőre.. Harminc kilométer Acsától,át a Cserhát-hegységen..Apja meg a gyerekek még sosem jártak ott,és meg utoljára 10 éves koromban,Anyámmal a Trabantunkkal út közben kétszer lerobbanva,és az időhiány miatt,csak futva megnézve..

Úgyhogy irány a Palócföld gyöngyszeme Hollókő...

Hála a jó égnek,nem voltak sokan...Ami a kicsik miatt direkt jó volt..és így sikerült szellősen bebarangolni a falu központját...

A Hollókő-i képek kommentár nélkül..

Magunkba szívtunk egy kis Palóc-földet,Zalán beszélgetett helyi öreg nénikékkel,nem is keveset,sőt be is akarták öltöztetni népviseletbe..Mi bepillantottunk a fazekasságba,és azt is megtudtuk,hogy mi a borzag..Nagy bakancslistás vágyam volt Hollókő..és jó érzéssel töltött el,hogy Szabinak is tetszett...és a kicsiknek is,Zalánnak meg aztán nagyon...Főleg az,hogy a nénikékkel,annyira jól eldiskurált...

Acsa felé autózva,Püspökhatvanból vittünk estére egy pizzát,és ki is akadtam,hogy mennyivel olcsóbb mint itthon a nagyfaluban..Ja és háromszor annyi feltét van rajta...1200 ft-ért,néztem is jó nagyot,a méretén és a feltétek bőségén is..

A kora este a játéké és a pihenésé volt...

Vacsora után a kicsiket nagy nehezen ágyba dugtuk...

ésssss Apjával kicsit romantikáztunk...életünkben először,így majd hét év után... :)

...királyság,boldogság....remélem lesz még alkalom rá...

Egy jófajta rosé mellett..a csillagos ég alatt...

Jó nagy alvás után,másnap frissen kelve,reggeli után útnak indultunk Becskére,három faluval odébb,ahol felmásztunk a Sztúpához...

Aki ismer,tudja,hogy mennyire nagy híve vagyok a keleti vallásoknak,főleg a Buddhizmusnak..

Ezt a programot én kértem,és köszönöm a családomnak,hogy részt vettek benne..

Fényjáték..(hófehér..)

Csillogás...

Zalánnak nagyon tetszett..Meg is tanítottam neki a mantrát: Oh mani padme hum..Jó párszor sétáltunk a Sztúpa körül,erejét magunkba szívva..

Levente megpihent a Sztúpa alatt..

A kirándulás után Acsán,ebédre megettük a maradék pizzát,majd egy jó nagyot játszótereztünk a srácokkal...A faluban,egy gyönyörű kézzel faragott játszótér található,két háznyira a Vendégháztól..

A faragott vár..

Motívumok..

A játszóterezés után,még pihentünk egy nagyot délután..Ki így,ki úgy...

Levi leginkább az udvaron..

Persze a végén a kertvégi sétát sem hagytuk ki,a kicsiknek megmutattuk a szomszéd Bocikat...

Négy óra felé sajnos eleredt az eső..Így úgy döntöttünk,hogy itthon is van még dolog éppen elég,így lassanként hazaindulunk,és magunk mögött hagyjuk ezt a csodavilágot..A Lovas Vendégházat,Acsát,és a Cserhát-hegységet...

Nehéz szavakat találnom,mert nehéz szívvel jöttünk el..Erzsó és Balázs...Nagyon nagyon köszönjük nektek,ezt a feledhetetlen két napot...Nélkületek nem hiszem,hogy valaha is sikerült volna ennyire gondtalanul kikapcsolódnunk...Igazán nagy örömet okoztatok mindnyájunknak...

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!!!!

No és kinek ajánlom a Vendégházat....Mindenkinek,aki pihenni vágy,aki barangolni akar,aki fiatal,aki nem,gyerekeknek,szülőknek és nagyszülőknek...A környéken rengeteg a látnivaló..Kastélyok,horgásztavak..kirándulási lehetőségek tömkelege...a Cserhát..

Kell még valami???

Nekünk két nap igazi kikapcsolódás volt...

Ez volt mára az Autizmus Live...köszönöm,hogy olvastatok..

(még több kép a blog Facebook oldalán,illetve a saját oldalamon...)

Kulisszatitkok III. (Mentorszülő képzés - FSZK )

Pénteken eljött az utolsó képzési nap tizennégyünk számára..Őszi Patrícia tartotta nekünk az utolsó etapot,ahol is átfogó képet kaptunk az Autista gyerekek és emberek ellátórendszeréről,a törvényi háttérről,a rájuk vonatkozó oktatási rendszerről..no és persze az egészségügyi ellátásról..

Sajnos közösen megállapodtunk abban,hogy a rendszer csak döcög és döcög,lyukas a háló,és rengeteg a fehér folt..Egy biztos,globálisan gyenge lábakon áll minden,ami az autistákkal foglalkozik..Rettenetes az állami pénzhiány,a civil szféra meg nagyon drága.

Kilátások?? Ugyan már..Sajnos azt kell foltozgatni ami van..Viszont ez óhatatlanul óriási terhet ró a családokra anyagilag,és nem mindenki tudja fizetni,a magán többlet-fejlesztéseket,mert az állami rendszer nagyon kevés terápiás órát biztosít a gyerekek számára.

Ezek bizony keserű tények...

Mint ahogy sok-sok más is..

Beszélgettünk tévhitekről,és teóriákról,hogy a mentorszülőknek,semmi esetre sem szabad negatív dolgok mellett állástfoglalni,meghallgatni ugyan lehet,de a nekünk a tudomány által igazolt tényeket kell képviselni..

Mondjuk én eddig is ezt tettem...

Átrágtuk az AOSZ rendszerét,hogy elvben mi oda kell,hogy beintegrálodjuk..bár a mikor az még jó kérdés...

Meglátogatott minket Hanákné Szabó Tünde,az AOSZ,Mentorszülőkért felelős koordinátora is,de sajnos az integrációnkról nem tudtunk meg tulajdonképpen semmit sem..Gondolom majd idővel...Egy biztos szupervíziónk lesz...

Végül másfél órát eszmecseréltünk a mentorszülők etikai szabályairól..Ami kőbe vésett iránymutatás..

A nap végén Patrícia összegezte a képzést,és sok sikert kívánt a jövőbeni munkánkhoz..

Szóval kedves Mindenki akikkel együtt tanultam a mentorszülőség csínyját.bínyját..Köszönöm,hogy nagyon jó volt a csapatunk...A bátorító szavaitokat,és a konzultációs lehetőséget,arról,hogy ki mivel találkozott már,és min ment keresztül...Jó volt VELETEK!

Az oktatóinknak,Klárinak,Patríciána és Andrásnak,nagyon köszönöm amit tanulhattam Tőlük..

Ígérem a jövőben,igyekszem hatékony,megértő,és türelmes mentorszülőként végezni a munkámat..

No és a Tanúsítványunk..... (jogosítványunk)

Úgyhogy...péntektől a fedélzeten.....

Ez volt az Autizmus Live,köszönöm,hogy olvastatok...

A Hős....

A hétköznapi kis hősöm Levente...Hogy miért is????

Ma Apja reggel hatra ment Kutya Keszire,és buszoznuk kellett Leventével az Óvodáig,ami egy fél órás utazást jelent a 134-es busszal..

Mikor Szabi tegnap délután mondta,hogy másnap hajnalban kezd,már akkor összerándult a gyomrom,hogy na banyek,most mit fogok csinálni,hiszen a legutolsó közös buszozásunk Leventével,nem éppen sikerült valami túl jól,és nem tudhattam,hogy Levente milyen élményeket tudhat magáénak,az utolsó buszos Overload kiborulás után...

Tulajdonképpen december eleje óta,nem tudtam buszra ültetni..

Nézte,nézte őket,de jó távolról..Én meg nem mertem megreszkírozni egyenlőre,hogy felültessem a buszra,visszagondolva a negatív élményekre..Gondoltam,majd augusztusban valahogy elkezdem visszaszoktatni,a buszos utazás vonatkozásában a lurkót...

Ehhhh,persze az élet rendesen átír mindent,mindig...

Ma hajnalban nagyon korán keltettem,mert a 6:18-ast el kellett érjük,az Újmegyer tér felé..Muszáj....mert jobb ha a végállomásról kezdjük az utazást,majd üres járaton..Béke-béke alapon...

Ez volt a koncepcióm...

Mondjuk először az óvodáig....

Tehát,reggel rohantunk,az Újmegyer téren volt még 10 percünk az indulásig,és Levente nagy vidáman nézte a jövő-menő buszokat,a 204-est,a 34-est,a 296-ost..

Megjött a 134-es,és volt meglepetés..Alacsonypadlós,de csuklós...

Nézte nagy kerek szemekkel,csendben,azután egyszer csak,rámnézett...és mondta,hogy MENJÜNK....

Hát akkor menjünk.....

Nagyon jól bírta az utat...pedig tömeg volt,és nem is kis tömeg,tele volt a busz,és az Aquincumnál dugó is..

Simán konfliktusok nélkül bebuszoztunk....

Ma egyre mentem érte,és annyira nem is volt rossz napja,az oviban,igaz egy falatot sem evett..hála most nem volt szökdösős kedvében,így viszonylag gyorsan hazaindultunk..

Haza,és ő végig-végig már Szél utcán mondogatta,hogy: Busszal haza,busszal haza 134-essel...

A Szentendrei úton átkelve,a buszmegállóban megtorpant..

Sehová...STOP és kész...

Buszra vártunk...

Na gondoltam,itt a vég..Nem a végállomás,tömeg lesz a buszon,két megálló és tömeg OVERLOAD...

Erre mi történik??? Az új helyett jön egy lestrapált ős öreg Ikarus 260-as,a csemetém meg mit csinál?? Felszáll,az egyetlen üres helyre egy 80 éves néni mellé letelepedik,széles vigyorral rámosolyog,a mami elolvad...és azt sem bánja,hogy Levente néha átnyúlkál rajta,mutogatva a busz tábláján a soronkövetkező megállókat..

Néha izeg-mozog,de simán haza buszozunk..nénistől..a tömött buszon...

Persze a mamika jóvoltából gazdagabb lett egy Sportszelettel....

Én meg a leszakadt állammal,hogy most mi van?????

Biztos valaki kicserélte Leventét......

Életében először nem a végállomásról,öreg ütött kopott zajos,tömegjárgányon,az utat végig mosolyogva,kiborulás nélkül,egyben és egészben hazaértünk.....

A kis Hőst,húúúúú de nagyon megdicsértem....

Zalánnak mondtam is,itthon hogy mi történt..

Erre rámnéz,és rávágja...

-Anya sima-liba,én megmondtam,mit izgulsz autizmusból van.......

:) :) :)

Na igen...Ma egy jobb arcát kaptam el........

Ez volt mára a Live,köszönöm,hogy olvastatok....

Remény...

Ma itt járt nálunk dr.Rutai Zsuzsanna(Zsuzsi) és Horváth Norbert (Norbi) és hoztak nekünk egy kis reményt..a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület nevében.

A REGY az az Egyesület,aki két éve folyamatosan nyomon követi a gyermekeim,Zsuzsi már egy jó párszor segített a jog útvesztőiben eligazodni,és bíztatott sokszor arra,hogy nem megtorpanni,hanem menni,menni és menni előre a gyerekek érdekében..

Zsuzsi..igazad van...volt és lesz...

Szóval nagyon nagyon köszönjük az életmentő támogatásotokat,meglepetés volt a számunkra igazán..

Illetve ezúton szeretném megköszönni mind a magam,és a gyerekek nevében,annak a pár nagyon kedves blogolvasónak,illetve ismerősnek,akik töretlenül mellettünk állnak,és mellettünk fognak állni ezekben a nehéz időkben..

Nélkületek nem menne..

Köszönjük szépen mindannyian...

Krízisben...

Krízisben vagyok,nem vitás..Nehéz róla beszélni de nincs mit szépíteni a dolgokon..Vannak olyan helyzetek,amik nem oldódnak meg maguktól,és nem mondhatom azt sem,hogy majd csak lesz valahogy..

A trénerünk szavaira gondolok,amikor tegnap előtt kiszúrta nekem,hogy Dóri majd megoldódik az a nyár is,pénteken még bíztam benne,de ma már nem tudok..Senkit nem tudtam szerezni a gyerekek mellé,és gőzöm sincs,hogy hogyan oldom meg holnap reggeltől a felügyeletüket..Remélem Levi,ma még javul annyit,hogy holnap simán mehet oviba,de Zalán kérdése egyáltalán nem oldódott meg.. Komolyan nem tudom mitévő legyek..A munkahelyem nem neki való,meg nem is vihetem be annyiszor.De nem is akarnám,mert egy autista gyereket nem mindenki tolerál...

Nem tudtam megoldani ezt a két hetet amig Betti lányom szakmai gyakorlaton van..Dani meg minden másnap vizsgázik az Egyetemen..Kaptam igéreteket,de mára mindenki lemondta,hisz fizetni is csak később tudnék és a gyerekek is autisták..Bár magasan funkcionálnak..

Nem tudom mitévő legyek..

Azután itt van az anyagi helyzetünk..Katasztrófális..Tegnap egész este azt számoltuk,hogy a maradék huszonötezer forintunkat,hogyan osszuk be a hónapban.Lehetetlen..Nincs olyan ember,aki ezt meg tudná csinálni..Hatan vagyunk,speciális problémákkal..Levente dolgai a hónapban magában többe kerülnének a hátralévő időben,mint amennyi pénzünk van..

Nem aludtam semmit éjjel,csak számoltam,és számoltam..

De ez most nem megy..

Úgyhogy Erzsi tudom,hogy olvasol,és nagyon köszönjük a lehetőséget,de nem hiszem,hogy a jövőhéten igénybe tudjuk venni a felajánlásotok..Talán még annyi üzemanyag lenne is az autóban,hogy Acsáig elguruljunk,de anyagilag a fenntartásunkat nem hiszem,hogy ki tudnánk fizetni,még két és fél napra sem..Jó lett volna egy kicsit kiszakadni,a taposómalomból,de most nem megy..Nem tudjuk megoldani..

Nem megy..Szégyenlem magam nagyon,de idén annyira ránk járt a rúd,hogy élni is alig van miből..

Őszintén bevallom,nincs pénzünk..

Nincs,semmire... :(

A nyár többi része is veszni látszik,Bélapátfalva is..Holott azt kifizettük,és ott készpénzt alig kell használjunk..Csak annyit,hogy valamit gyorsan bekapunk reggelire és vacsorára..Veszni látszik,mert még mindig nem tudjuk,hogy mehetünk e,kapunk e szabadságot..Nekünk semmi más lehetőségünk nincs pihenni,csak az az egy hét..Ott elfogadják a gyerekeinket,nem zavarnak senkit,szaladgálhatnak kedvükre,a jó levegőn..Nem kell mindenkinek megfelelni..Nem baj az autizmus..

Rettentő fáradtak vagyunk..Szabi is meg én is..A nagyok is..

Minden évben ebbe a pár napba kapaszkodunk,tulajdonképpen négy éve..Négy éve annyi vigaszunk van,hogy ott legalább feltöltődhetünk kicsit,erőt meríthetünk a következő évre...

Kegyetlen rosszul érzem most magam..Veszni látszik minden...

Ha nincs mibe kapaszkodni,nincs nincs egy jelzés értékű valami sem,nincs fény az alagút végén,nagyon nehéz tovább lépni..

Én nem is tudom,anyagilag is hogy jövünk egyenesbe,egyáltalán mi lesz 5 vagy 10 nap múlva..Itthon is csak csendesen nézzük egymást és nem tudtunk semmilyen megoldást kitalálni,és tudom,hogy holnaptól megint magyarázkodnom kell,iskolában,óvodában,és időt kérni..Bocs most nem tudom kifizetni bár tudom,hogy itt az év vége de most nem megy,mert ha kifizetem,kenyeret se tudok venni már másnap..Bedinek is anyagot kéne vennem a szakmai gyakorlatra,vagyis a pénzt beküldenem..Természetes,hogy a gyerek is haragszik rám,hogy nem tudok adni,az én krízishelyzetem,egy másikat generál..Nem akar szégyenbe kerülni..

Megértem..

Nem tudok megoldást...

Most nem megy..

és a péntek...

Levente egy kütyümen gyerek..Ti is láttátok itt a blogban,a telefonom iránti rajongását..Mostanra eljutottam oda már,hogy át tudtam fordítani a rajongást fejlesztésbe..Nagy út volt,de az okos által,rengeteg mindent meg tudtam tanítani neki,mozgó segédeszköz volt..Sok kiborulástól megmentett az eszköz..Igen eszköz,nekünk kommunikációs segédeszköz..Programokkal,fejlesztőjátékokkal,tele folyamatábrával..Ami segíti Leventét..

Péntek reggel,még mielőtt indultam volna,Levente leejtette..Evvel meg is adta neki az utolsó döfést..Szegény telefonom igen viharvert volt,de legalább működött..Most már nem működik..

Levente két nap óta csak sír..és sír..nem hisztizik,hanem panaszosan..Tegnap este lerajzoltam neki,hogy leejtette,a telefon elromlott,és nincs..Sírt,együtt sírtunk..Ahogy most is.. Ő azért mert elvesztette a kicsi világát,a dolgait,és nem érti miért nincsen másik..

Nincsen és nem is lesz,még egy jó darabig..Nincs ló paripa pénz...Nem tudok miből másikat venni..Egyhamar nem..Ami van az annyira nem okos,hogy a kommunikációs programjai fussanak rajta..Régi..Tegnap este Apja rátöltötte neki a Pimpa meséket,és a fene tudja mi történhetett,mert megkergült a telefon,úgyhogy most hívásfogadáson és 5 darab Pimpa mesén kívül semmi másra nem képes..

Tanácstalan vagyok,mert egy öt és fél éves félig non verbál autinak,aki még nem sokat ért a környezetéből,lehetetlen elmagyarázni,hogy elveszett az ami a számára a legfontosabb volt..A kicsi saját világa..

Sír,és panaszosan fogja a rossz telefont,a másikban a játék-csavarhúzót,és két napja nem érti meg,hogy Apa miért nem tudja megjavítani..Most,hogy értessem meg vele,hogy nincs miből??Ő nem tudja mit jelent a pénz,az anyagi világ..Mit jelent az,hogy reménytelenül nincs...A nincset érti..de csak a nincset...De azt már nem,hogy a nincset,hogy kell feldolgozni...

Most mit mondjak...Sok év tapasztalattal, a hátam mögött,vannak olyan dolgok mint az anyagiak,és annak járulékos dolgai,amik a hiányából következnek,most számomra is megoldhatatlanok..

Persze a környezetem rugalmatlansága mégjobban rálapátol,most a lelki dolgaimra..Az állandó vádaskodás a munkakörnyezetemben,ami egy olyan állapotot generál bennem,hogy eljutottam arra a pontra,hogy reggelente gyomorgörccsel és félve megyek dolgozni..Ott már rég nem vagyok derűs Dóri..Csak a merev elvárásoknak megfelelni akaró..Ez az igazság...Nagyon szeretem a munkám,de kegyetlenül nem érzem jól magam...Nem is nagyon akarok kommunikatív lenni,mert úgyis megkapom,hogy a gyerekeim...

Nem tehetek az autizmusról,ahogy itthon senki sem...

Bármilyen kemény vagyok,-ezt péntek óta tudják rajtam kívül még 15-en-,lassanként felőrölnek a dolgok....

HILFE!!!!!

Ez volt mára a LIVE..

Majd jövök megint valamikor......remélem lesz időm a jövőhéten...azért...

Kulisszatitkok II. (Mentorszülő képzés -FSZK )

Pénteken és szombaton,vagyis ma folytatódott számomra,azaz tizennégyünk számára a mentorszülő képzés az FSZK-ban..

Őszinte leszek,nagyon kiváncsian vártam ezt a két napot,bennem tele félsszel,mert ennyi időt folyamatosan még sohasem töltöttem pszichológus szakemberrel egy légtérben,mondogattam is magamban péntek reggel,amikor próbáltam magamévá tenni a Damjanich utca diszkrét báját..hogy na Dóri lesz ma analízis...

A képzésünk kezdetén,mindjárt ki is derült,hogy nem csak egy trénerünk lesz,hanem mindjárt kettő..Szabóné dr Kállai Klára,és Csepregi András.

Bűbájos,derüs,és nagyon magasan kvalifikált szakemberek személyében. Mig András az autizmus specifikus részét vitte a tréningünknek,Klári meg inkább velünk foglalkozott,megmutatta a belső énünket,személyiségünket,és tanította a mentor technikákat,mint például a segítő beszélgetés..mindazt,hogy hogy legyünk hatékony segítők..

Pénteken tömény ÖNISMERET volt a terítéken..

Tényleg te hány szót találsz abban a szóban,hogy önismeret???

Életemben még nem töltöttem ki annyi személyiségfeltáró tesztet mint pénteken..Mind mind másféle tesztet..Érdekes dolgok derültek ki magamról a számomra..és szerintem mindünk számára..Volt aki már gyakorlottan töltögetett,de voltunk egy páran akiknek még új volt a helyzet..

Asszeritívitási kérdőíveket-teszteket,Lazarus kérdőívet,amivel a megkűzdési módokat mérték trénereink,de töltöttünk:DAS,IRI,RAI,KOZÉKI tesztet,sőt még Bölcs mondásokról szólót is..

Megtudtam magamról,hogy barátságos tréner lennék,és a klinikai pszichológia szempontjából sem hoztam kiugró pontszámokat,magyarul,hoztam a segítő szülő léthez megfelelő pontszámokat.

Sőt kiderült az is,hogy derűs vidám személyiség vagyok,annak ellenére,hogy mi van a hátam mögött..(életutam...)

Egy kicsit kisütött bennem a nap a képzés hatására.remélem András és Klári,ha erre jártok és olvastok,ennek örülni fogtok..

Egyébként,rajzoltunk,és játszottunk még,a megfigyelési képességeinket,és a memóriánkat tesztelve..Háláhálá,nem is voltam most annyira bajban a nevekkel...

Volt egy feladatunk az Önismeret tréning keretében,hogy az önismeretben rejlő sok-sok szó egyikével,alkossunk egy mondatot...

Az én mondatom..: Levente fel mer szállni a buszra..Leírtuk a mondatokat,elmondtuk,és félretettük..

Vissza fogok csatolni a post végén erre is...

A tegnapi képzés végeztével este fél hatkor fejben kicsit lenullázódva jöttem haza,bár kavarogtak a gondolatok bennem..Nagyon..

Mondtam is itthon Apjának,hogy mea culpa,emelem a kalapom elötte,és már átérzem,hogy két évente,a pszichológiai alkalmassági vizsgálatain,mennyi mindent kell kitöltögetnie..

Mondta is,hogy na láááátod???

Estére tényleg nagyon elfáradtam,fejben egy egyszerű 1 x 1-re sem voltam képes...

Ma reggel korán neki-iramodtam,a második napnak..igaz a fél éjszakát átgondolkodtam a pénteki tesztjeinkről..

Magam is csodálkoztam a hajnali kommunikatív énemen,hogy reggel a 134-es buszon derűsen beszélgettem két 85 éves nénikével,az élet nagy dolgairól,és jót vigyorogtam,amikor az egyik a koromat firtatva kb 28 éves gyermektelen teenagernek nézett...Meg is döbbentettem a valósággal,a mamikákat..Magának 4 gyereke,és 20 éves a legnagyobb?? Na ne szórakozzon már..... :) :)

Jó kedvűen értem háromnegyed kilencre az FSZK-ba,és kilenckor bele is csaptunk a lecsóba...

Klári egy névjátékkal indított,miután még eléggé álmosan néztük egymást..A nevünk kezdőbetűjével valami pozitív jelzőt kellett kitalálnuk a mai állapotunkat tükrözve..

Így lettem derűs Dóri..

Ma a pszichológiai szakmai résszel foglalkoztunk,-részben-a tekintetben,hogy milyen folyamatokon mehet keresztül egy szülő,a diagnózis előtt és után..Milyen kérdések merülhetnek fel benne,evvel kapcsolatosan.Beszélgettünk elméletben a a Rogers féle lélekgyógyászatról,a segítő beszélgetések tartalmáról,technikáiról..Átbeszéltük a téma pozitív,de a negatív oldalait is..a kommunikátor szemszögéből..

András elmondta nekünk,hogy mennyire pokoli nehéz egy szülő gyászmunkája,és bizony számitsunk arra,hogy sokan,pont ezt a folyamatukat élve fognak minket megkeresni,és egyéltalán nem lesz könnyű dolgunk autimentorként..

Rajzoltam csapatban Zsuzsival,Tündével,és Mártával,azt felvázolva,hogy ki a jó,illetve a rossz mentorszülő..

Illetve majd négy órában gyakorlati tréninget kaptunk,vagyis HELYZETBE lettünk hozva..

Egyikünk sem kapott könnyű feladatot,és minden egyes szituáció után elmondhatta mindenki a véleményét,hogy mi volt a pozitív,avagy a negatív a abban amit hallott,avagy hogyan folytattunk le egy segítő beszélgetést..

Remegő lábakkal és gyomorgörccsel ültem ki a plénum elé,Kapitány Imolával,akinek a párja voltam..Gyomorgörccsel,mert Imó vérprofi mentorszülő,ő volt az enyém is,magyarul akasztották a hóhért..Én előadtam az iszonyú tudatlan szülőt a pervazív zavarral kapcsolatban,Imó meg egy párkapcsolati krízist vázolt fel,ami meg volt spékelve egy önagresszív picike auti lurkóval..Nagyon nehéz volt a feladat..Kicsit le is fagytam az elején..de végül is nem jöttem ki belőle rosszul..Imo meg hozta a profi formáját..Na igen a rutin meg az évek... :) :) :)

Azért azt megbeszéltük,hogy nanana azért nagy falatok voltunk egymásnak..Demegoldottuk a feladatot becsülettel..

Fél háromra végeztünk a gyakorlattal..14 beszégetés,14 féle probléma vica versa...

Az utolsó fél órában értékeltük egyénileg a két napot,hogy kinek miben segített a tréning,mit tanultunk,hogy látjuk magunkat,és az javunkra vált e??

Az értékelésnél vissza kellett térni az előző napi rajzunkra és arra a bizonyos mondatra,pejoratív értelemben...az én mondatom esetében például...

Levente fel mer szállni a buszra.....Igen-igen fel mer..Sok gátat,romboltam le magamban..végig tudtam vinni a szituációs gyakorlatot..Konklúzió..Át mertem lépni önmagamon....

Nagyon köszönöm minden autimentor-jelölt társamnak,az egész napot,Klárinak és Andrásnak a tréninget,a tanítást és az útmutatást...amit kaptunk ez alatt a két nap alatt...

Jó volt veletek...Erőt merítettem jó sokat.........

Ez volt mára a LIVE,köszönöm,hogy olvastatok....

(képforrás:www.fszk.hu )

Dübörög a nyár...

Dübörög,vagyis hát kezd mindjárt dübörögni és én nagyon nem várom..Szerintem nem vagyok egyedül evvel,mert nagyon sok szülőnek nagyon nagy probléma,aki ilyen,vagy olyan fogyatékossággal élő gyereket nevel..

Rengeteg fórumon olvasom,hogy hogy mennyire nagy probléma,a gyerekek szünidei elhelyezése.Főleg a kicsi alsósoké,és az óvodásoké..Tulajdonképpen egyenlő a lehetetlennel..

Elvileg találtam egy országos adatbázist a Kézenfogva Alapítvány jóvoltából,meg is örvendtem neki nagyon,de azután rájöttem,hogy ez édeskevés..

Link: http://kezenfogva.hu/Adatbazis/nyari_taborozas_2015.html

Budapesten autista ovist,vagy kis iskolást lehetetlenség..Elvben annyi öröm az ürömben,hogy az EGYMI rendszerbe járó gyerekeknek némi ügyelet létezik,illetve néhány kerület biztosít napközis tábori helyeket,azoknak a tanulóknak,ahol a szülők dolgoznak,de az az iskolásokra vonatkozik,az ovisokra nem..

Leventével elvben két hét ügyeletet kértünk,mert Bettinek szakmai gyakorlati hetei vannak a Jelkyben,Daninak meg még vizsgaidőszak az Egyetemen..

Mondjuk így is meg vagyok lőve,mert Zalánt három nap be kell vigyem a munkahelyemre,ami miatt mindig pironkodom,és hálásan köszönöm a kollégáim és a parancsnokaim jóindulatát,hogy addig megtűrik bent,amig valamelyik nagy nem tud jönni érte.Az idei nyár amúgy is horror lesz,mert még mindig nem tudom,hogy a nyaralásunk időpontjában eljöhetek e szabadságra,pedig már arra is szent igéretet tettem,hogy a 15 nap kért szabadság helyett,mindösszesen csak 8 napot lennék távol,a nyaralás idejére,plusz három napra.A még frusztrálóbb tény az,hogy még Szabi sem tudja,hogy jöhet e,és ebben csak az a nonszensz,hogy a szolgálatirányítójának folyamatosan minden hónapban mondja,hogy július 18-tól 9 napra mennénk nyaralni,amit februárban már lefoglaltunk,és áprilisban kifizettünk..amiről mindenféle igazolással rendelkezünk.Erre amúlt héten lepasszolta,hogy ne vele egyezkedjen,mert ő megy szabadságra,magyarul,nem jelezte tovább,hogy Szabi szeretne menni szabadságra,hanem jól cserbenhagyta..Augusztusban meg egyáltalán nem számíthatok Szabira..Valószínűleg a szolgálati feladatai miatt,nem nagyon lesz Budapest közelében.

Ebből a szempontból a munkahelyünk,egyáltalán nem családbarát,sőt.........

Vágták már az ő,de az én fejemhez is,hogy túl sokat betegek a gyerekek...Mintha mi tehetnénk róla..Sőt azt is megkaptuk már mind a ketten,hogyha a gyerekek miatt nem tudjuk ellátni a ránk szabott feladatainkat,akkor maradjunk otthon,jobban mondva én,Szabi meg keressen magának más helyet...

Nem hogy segítené az embert a munkahelye,inkább jól belerúg az emberbe..Nem elég stressz fogyatékkal élő gyereket nevelni,még csináljunk neki plusz stresszt..Teher alatt nő a pálma..Igaz e??

Sajnos sok-sok szülő járja ugyanezt az utat..A férjem a munkahelyén nem igazán beszél a gyerekekről,mert szégyenli magát azért,hogy miket mondanak a háta mögött egyes kollégái..Nap,mint nap!!!...Olyan emberek,akiknek az lenne a feladatuk,hogy munkájuk során segítsék a fogyatékkal élőket..Lehet meg is teszik,csak éppen a közvetlen kollégán vezetik le,aki kollégaként fogyatékkal élő gyerekeket nevel otthon,és senki sem kérdezi meg tőle,hogy Te barom esetleg nincs szükséged valami segítségre??

Nem is minősítem inkább...

Igaz szerintem azt sem tudják,hogy az Autizmust eszik e vagy isszák..??? Vagy ha van némi sejtésük,akkor mindjárt az Esőemberrel jönnek..

No jól elkanyarodtam,de ha belegondolsz ez is a nyárhoz tartozik,mert jó szervezéssel azért meg lehetne oldani,hogy anya meg apa mondjuk 7 hetet lefedjen,egy nyár alatt,teszem hozzá ezt azért mert pl Apja idén még egyetlen egy nap szabadságon nem volt,meg van mind a 38 napja..

Visszakanyarodva,a nyári szünet,iszonyatosan nagy probléma a fogyatékkal élő gyerekek szüleinek,főleg azoknak akiknek,nincs családi segítség,vagy nem állnak úgy anyagilag,hogy ki tudjanak fizetni egy vagy két tábort,mert egyik napról a másikra élnek,ahogy mi is..

Mondjuk persze ha van pénzed,azért akad lehetőséged..22.500-40.000 ft/ hét körül mozognak azok a táborok,-nem sok- ahol sni-s gyereket fogadnak..Bár ha autista gyereked van,akkor nem látnak annyira szívesen,sem téged,sem a gyerekedet,ugyanis nincsenek felkészülve általában a problémára.A szürke palettán,színes folt,Zalán iskolája a Laborc Suli,ahol csinálnak tematikus táborokat,és értenek is profi módon a magasan funkcionáló auti vagy aspi gyerekekhez,de......Ahogy hallottam,általában belülről töltik fel a helyeket,illetve alig-alig marad egy két szabad..

(Nekünk megfizethetetlen,ahogy az Erdei Iskolát sem tudtam kikalkulálni idén sem..A nyári étkeztetésükkel is iszonyatos gondban leszek..Megint át tésztázzuk a nyarat..Ez van.. :( Bár hogy most júniusban mit csinálok,azt még magam sem tudom,annyira nincs pénzünk semmire sem...)

No de................

Ha valakit érdekelne akkor itt csemegézhet,hátha valakinek azért segítség...

http://laborciskola.hu/aktualis/legaktualisabb/

Vagy amit még találtam,de hát ugye az sni tág fogalom...

http://pontonklub.hu/?q=node/6761

vagy:

http://hoparduc.hu/napkozis_tabor

bár nem tudom Hildáék mennyire vannak felkészülve az sni-s lurkókra..főleg az autikra..

Ami meg a legszebb..Beírtam a Google keresőmotorjába,hogy nyári táborok autista gyerekeknek..és egyetlen egy tábort sem találtam...Idén nem...........

Ha ciki,ha nem....és nem csak Budapesten...

Igy nálunk maradnak a nagyok,akik megint beáldozzák a nyarukat,és így dolgozni sem fognak tudni..Muszáj mind a ketten vigyázzanak a kicsikre,mert kettőjükre egy nagy kevés..Lesz morgás..tudom,de nincs más lehetőségünk...sem segítségünk..

Az fb-re kiírt kérésemre senki nem jelentkezett..Ja de,egy huszonéves lány,aki lazán kioktatott,a gyámvédelemről,meg a családsegítőről..Illetve hozzátette,hogy felhívja az önkormányzat figyelmét ránk...

Most pont az hiányzik megint....

Hát........ennyit a nyárról...a nyakunkon van.....

ÉN NEM!!!! VÁROM.......

(képforrás: www.sulinet.hu)

Címkefelhő
Feedek
Megosztás