Elég sokan kérdezik tőlem mostanság,akik olvassák a blogom,vagy annak fb oldalát,és vagy frissen érintettek,vagy laikus olvasói a írásaimnak,hogy az autizmusra van e gyógyír??

Azt gondolom szülőként,hogy a tudomány mai állása szerint gyógyír nincs,és ha nagyon nehezen és keserűen is,nekünk szülőknek szembe kell néznünk avval a ténnyel,hogy az autizmus sajnos egy élethosszig tartó állapot..

De és már nagyon sokszor kihangsúlyoztam,hogy azért az állapot jobbá,elfogadhatóbbá tételére,és minőségi állapotjavításra azért van lehetőség..bár attól függ gyermekünk hol helyezkedik el a spektrumon..és társul e az autizmus mellé,valamilyen mentális defektus..

Sokan kérdezték tőlem,hogy létezik e valami hathatós terápia,hisz én azért három féle módon látom e kérdést...

Mindig azt szoktam mondani,hogy lehetőség van sokféle,csak sajnos sokunk pénztárcája nem teszi lehetővé,hogy minden terápiát kipróbáljunk..

Találtam a neten egy elég jó gyüjtést a terápiák kapcsán,és úgy gondolom,hogy itt a helye a blogban is..

Azt azért tudni kell...hogy:

"Egyetlen módszer sem csodaszer. Az autizmus kezelésére alkalmazott terápiák közös jellemzője, hogy minél hamarabb elkezdődnek, annál jobb eredmények várhatók. A sikeresség szempontjából fontos a legalább heti 15-20 órás fejlesztés, minimum hat hónap, egy év időtartamig (ez egy adott fejlesztési módszer esetében javasolható, de fontos tudni, hogy az érintettek többsége egész életében igényel valamilyen fejlesztést, támogatást). Fontos a megfelelő terapeuta és az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt aránya (ez gyakran 1:1 arányt jelent) és a család bevonása."

TERÁPIÁK ÉS BEAVATKOZÁSOK

A terápiás közeg

A fejlesztés első lépése a megfelelő közeg kialakítása, ami leginkább a fejlődési zavar jellemzőihez, s az adott gyermek egyéni szükségleteihez alkalmazkodik. Ez a közeg a külső szemlélő számára lehet, hogy túl „mesterségesnek” tűnik, a gyermekeknek azonban mankót jelent. Jellemzője a strukturáltság, átláthatóság, vizuális segítségek alkalmazása és a fölösleges, vagy az egyén számára zavaró ingerek kerülése.

A cél megtervezése

Ezután a fejlesztés egyénre szabott célját kell pontosan meghatározni. A legfőbb és legtávolabbi cél természetesen az, hogy mások segítségére nem szoruló, független és kompetens emberként tapasztalhassák meg magukat. Ehhez eljutni a szociális-kommunikációs deficit kompenzálásával – amelynek egyik alapvető módja a szociális és kommunikációs készségek tanítása –, a rugalmasabb viselkedés és gondolkodás fejlesztésével, az önállósági és szabadidős készségek fejlesztésével lehet. A fentiekben kiemelt területek mellett természetesen egyénre szabottan további területek fejlesztése is szükséges, pl. a motorikus funkciók fejlesztése. Sokszor a viselkedési problémák megelőzése, kezelése is megoldandó feladat lehet. Fontos tudnunk, hogy a viselkedésproblémák nem szükségszerű velejárói az autizmusdiagnózisnak.

TEACCH
(Treatment Education of Autistic and Related Communication Handicapped Children –Autisztikus és azzal összefüggő kommunkációs fogyatékosságot mutató gyermekek oktatása és kezelése)

Rendkívül magas szinten kifejlesztett, alaposan megvizsgált, és széleskörű befolyást gyakorló program, mely az autizmussal kapcsolatos tudományos kutatások eredményeire támaszkodik. A beavatkozás során viselkedés- és kognitív terápiás eljárásokat alkalmaznak egyénre szabottan. A megközelítés Észak-Karolinából származik, de Erich Schopler és Gari Mesibov erőfeszítései révén egész Európában elterjedt. 1977-ben egyetemi kutatási projektként indult. Az eredeti program kezdeményezői Schopler és Reichler. Ők a gyermekek szüleire úgy tekintettek, mint potenciális erőforrásokra, társterapeutákra. Szerintük az autizmus gyógyítására nem számíthatunk, jelentős javulására azonban igen.
A program készségorientált, és az egész életútra kiterjeszti a fejlesztést. Bár a program arra törekszik, hogy többségi iskolákban állítsanak fel osztályokat, azonban a tipikus gyerekek közé történő beillesztés nem tartozik elsődleges céljai közé. A modell meghatározó eleme az adaptált környezet, amelyet valóban nagyon speciálissá tesz az, hogy az autizmussal élők egyéni szükségleteinek felel meg. A környezet fizikai elrendezési módja lényeges. A különféle tevékenységeknek például strukturált, külön területek vannak kijelölve. Világosan elkülönülnek a játékra, a szabadidőre vagy a tanulásra használt területek, mivel az autizmussal élő személyek így a látványból is megérthetik az egyes terek funkcióját. Ez megkönnyíti a kontextusnak és a helyszínnek megfelelő viselkedések megtanulását. A módszertan része az egyéni foglalkozások biztosítása.
E modell másik alapvető módszertani eljárása az egyénre szabott vizuális környezeti támpontok alkalmazása. Kutatások bizonyítják, hogy általában az autizmussal élő személyek erőssége a konkrét, nem tűnékeny, látható információk feldolgozása, értelmezése. A vizuális környezeti támpontok egyik jól ismert példája a napirend használata. A napirend láthatóvá és konkréttá teszi a láthatatlan időt, világossá teszi a nap lefolyását, a tevékenységek, események sorrendjét, helyét, idejét.
A TEACCH modell sikere azon alapul, hogy az egyéni felmérésen és fejlesztési terven alapul és az autizmusban minőségileg sérült területeken tűz ki fejlesztési célokat. A megközelítés alkalmazása segít megelőzni és csökkenteni az autista gyerekek viselkedésproblémáit, és értelmes, önálló tevékenységekbe vonja be őket.


PECS
(Picture Exchange Communication System – Képkártyacserés kommunikációs rendszer)

A PECS-et eredetileg olyan autizmussal élő gyermekek számára dolgozták ki A. Bondy és munkatársai, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevéssé beszéltek. A módszer lényege: alternatív augmentatív kommunikációs rendszer kialakítása, képcserés kommunikációs módszerrel. A fő cél, hogy hatékony, jelentésteli, funkcionális kommunikáció alakuljon ki az autizmussal élő gyermek és az őt körülvevő személyek között. A kommunikáció sikerének reményében a rendszert úgy építették föl, hogy a gyerekek motiválttá váljanak, megértsék a kommunikáció hatalmát és funkcióit, s így gyorsan megtanuljanak mások felé fordulni és önállóan kezdeményezni.
A rendszer képkártyákra épül, amelyek az adott gyermek számára fontos, motiváló, érdekes dolgokat ábrázolnak, hiszen motiváció és érdeklődés nélkül nincs valódi kommunikáció. A képkártyák a gyermek által legbiztosabban értett szimbólumszinten készülnek, így előfordulhat, hogy tárgyakat csomagolunk be, vagy élethű fotókat használunk, de alkalmazhatunk rajzokat, piktogramokat is. A terapeuták először a szülők közreműködésével kiválasztják azokat a motiváló tevékenységeket vagy tárgyakat, amelyekről a felmérés alapján tudják, hogy az adott gyermeket érdeklik. Ez után megtanítják a gyermeknek, hogy hogyan cserélheti ki a képet arra a tárgyra, tevékenységre, amire vágyik. Lényeges, hogy a sikeres cseréhez a gyermeknek nem szükséges megszólítania a kommunikációs partnert, nem kell a szemébe néznie, elég, ha a képet a kezébe adja. Az egyszerű csere fázisa után a gyermek más személyekkel, különböző helyzetekben általánosítja tudását, majd megtanulja megkülönböztetni a képek jelentését. Később a kérésen kívül egy sor további kommunikációs funkciót tanul, illetve mondatokat állít össze a szavakból. A korán megkezdett PECS tréning a módszer kidolgozóinak kutatásai szerint elősegítheti a beszéd kialakulását.
A PECS tréning az egyik komplex autizmusspecifikus megközelítés. A módszer a TEACCH programhoz hasonlóan kognitív-viselkedéses megközelítést alkalmaz és a strukturált oktatásra és vizuális segítségekre épül.


Vizuális támogatás

Számos olyan, autizmusra kidolgozott módszertan, technika létezik, amely a vizualitásra épül, mivel a vizualitás általában az autizmussal élők erőssége.

Ilyen módszerek például:

  • Napirend
  • Képregények
  • Szociális történetek
  • Feladatlisták
  • Folyamatábrák stb.

ABA
(Applied Behavior Analysis – Alkalmazott viselkedéselemzés)

Kognitív viselkedésterápia. Viselkedésproblémák megelőzését, kezelését célozza. Strukturált környezetben zajlik. Hazánkban most van terjedőben. Elemei: a viselkedés elemzése, a környezeti tényezők elemezése, gyermek viselkedésének kondicionálása.

LOVAAS – LOVAAS-FÉLE BEHAVIORISTA INTENZÍV MEGKÖZELÍTÉS

A behaviorista (a magatartással kapcsolatos) módszerek tanulási elméleten alapulnak, amelynek során a terapeuta olyan tanulási rendszert hoz létre a gyermek számára, amelyben minden pozitív viselkedésmódot megjutalmaz, a negatívakat azonban figyelmen kívül hagyja vagy bünteti. Napjainkban a büntetés már nem része a korszerű viselkedéses beavatkozásoknak. A módszer a problémát az autizmussal élők idegrendszere és az átlagos környezet össze nem illésének tekinti. Azt javasolja, hogy a terápiát az ébren töltött órákban folyamatosan biztosítsuk. A hatvanas évek óta egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott arra, hogy behaviorista irányvonalak szerint együtt dolgozzanak a szülőkkel. (Ez főként hat év alatti gyermekekre irányult.) A károsodott viselkedésmódok közé tartozik a figyelem nagymértékű hiánya, a rosszul kialakult szociális viselkedésmódok, a szokásos emocionális viselkedésmódok hiánya.

A program nagy része tulajdonképpen azon alapul, hogy a gyermek megtanuljon utánozni. Ez általában a nonverbális (szavak nélküli) utánzás tanításával kezdődik, aminek során a terapeuta a gyermeket testmozgásainak leutánzására tanítja. A kívánt viselkedés utánzására a gyermeket fizikálisan ösztönzik, vagy étellel, vagy szociális jutalmakkal megerősítve. A nonverbális utánzást kiterjesztik a játékszerrel való játékra is. A terápia fokozatosan halad a verbális utánzásra való képzés felé. Kezdetben egyszerű hangokat, majd hangkombinációkat, később szavakat, végül kifejezéseket és rövid mondatokat utánoznak. Az imitációs készségek szándékos tanítása Lovaas szerint végül képessé teszi a gyermekeket arra, hogy normál óvodában tanuljanak. A normál óvodába való beszoktatás fokozatos. A viselkedéses programok egyik érzékeny pontja az – amit gyakran ér kritika –, hogy az ilyenfajta programok egyszerű szinten hatékonyak az irányított utánzás létrehozásában, az önállóan kezdeményezett rugalmas viselkedés megteremtésére azonban kevésbé alkalmasak.

Lovaas maga is figyelmeztet arra, hogy nincs okunk azt hinni, hogy a jelenleg alkalmazott viselkedéses intervenció minden autisztikus gyermek esetében jó szolgálatot tehet. A viselkedéses kezelés legfőbb hátrányaként azt is elmondja, hogy a normál működést elérő gyermekek esetét kivéve az elért eredmények a kezelés befejeztével visszaesnek.

AIT
(Auditory Integration Training – Hallási integrációs gyakorlat)

Az AIT „modulált” zenét alkalmazó kezelési módja az autizmus egyik gyakori tünetének. Sok autizmussal élő személy túl érzékeny bizonyos hangfrekvenciákra: ezeket hangosabban hallják, mint a normál hallású ember. A nekünk elviselhető zaj számukra elviselhetetlen, ami azután oka lehet önagressziónak és dührohamoknak is. A terápia napi kétszer félóra, és tíz napon keresztül zajlik, amelyből legalább ötöt egymást követő napokon kell megtartani. A páciensnek nem kell semmit sem tennie a kezelés közben. A gyakorlat kidolgozója a Franciaországban, Annecyban élő dr. Guy Berard.

A terápia lényeges eszköze a Berard által kifejlesztett audiokinetron készülék, amelyhez lemezjátszót és fülhallgatót csatlakoztatnak. Ez a berendezés modulálja intenzitásban és időben a hangot, frekvenciahurok segítségével. A program megkezdése előtt, félidőben és a végén, audiogramot készítenek. A félórás gyakorlatok során egy audiokinetron készülék által modulált zenét játszanak.
A berendezés véletlenszerűen módosítja a magas és alacsony frekvenciákat, és így küldi a hangokat a fejhallgatón keresztül a terápia alanyához. Ha az audiogramon csúcsokat találnak, akkor az adott frekvenciát részben, vagy teljesen kiszűrik. A tréning végén az összes frekvencián normális hallást kellene tapasztalni.
A program hatásosságának mérésére a program megkezdése előtt és befejezése után kérdőívet töltenek ki a viselkedés jellemzőiről.

Hátránya: csak egyetlen lehetséges tünetre fókuszál, ami nem is jellemző
minden autizmussal élő személyre.

FLOOR TIME

A „floor time” (jelentése kb. idő a padlón, azaz játék a padlón) olyan speciális program, ami fejleszti a szimbolikus és képzeleti képességeket és a szociális-kommunikációs készségeket az autizmussal élőknél. A módszer lényege, hogy a gyermeket játék közben fejlesztjük, Ez tehát egyfajta játékterápia.
Előnyeként említik, hogy minimális tréning után a szülők otthon tudják alkalmazni, illetve azt, hogy a szülők végre élvezhetik szülői szerepüket autista gyermekükkel. A „floor time” arra alapoz, hogy bármilyen oda vagy vissza, illetve oda-vissza irányuló reakció a gyermek és a szülő közt – legyen az verbális vagy nonverbális – a gyermek szociális képességeit fejleszti.
Magyarországon ma már ismert módszer, bár kevés helyen elérhető. Több információ található róla angolul: , magyarul pedig itt olvashatnak és érdeklődhetnek a módszerről: .

Még nem tanulmányozták a módszertanát egyetlen összehasonlító tanulmányban sem, így hatékonyságáról nehéz nyilatkozni.

A módszer legnagyobb eredménye a sztereotip és problémás viselkedések ellenőrzése..


SON-RISE

A Son-Rise módszert szülők dolgozták ki. Otthon végezhető, gyermekközpontú. A Son-Rise program abban hisz, hogy a gyermek legnagyobb erőforrása a szülő, hiszen senki sem ismeri annyira a gyermeket, mint saját szülei. Az intézetben a szülőkkel is dolgoznak. A szülők kezébe konkrét eszközöket adnak, így segítséget kapnak ahhoz, hogy gyermekük legeredményesebb tanárai és terapeutái legyenek. Legfontosabb eleme a gyermek iránti szerető, elfogadó magatartás. A szülők egy ingerszegény szobában (az „igenszobában”) játszanak a gyermekkel úgy, hogy a gyermek irányít. Ezáltal a gyermek bizalmat nyer az emberek iránt és látja, hatással tud lenni a számára oly gyakran zűrzavaros világra.
A módszer azon az elven (reményen) alapul, hogy ha az autizmussal élő végre fölfigyel a környezetére, amit ő befolyásolhat, akkor nagyon lassan hajlandó lesz fordított interakcióra is.

Itt lehet érdeklődni:
MA Alapítvány
1061 Budapest, Dessewffy u. 15.
Postacím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 59/b
Tel: (06 70) 454 5899
E-mail: info@maalapitvany.hu
Web: www.maalapitvany.hu

SPELL

Kifejezetten oktatási módszer, a NAS (Angol Nemzeti Autizmus Szövetség) által kidolgozott tanterv. Nemzetközi weboldalakon megtalálható a szakirodalma. Alapelvei a TEACCH módszerhez hasonlóak.
A SPELL célja, hogy megfontolt, rugalmas tantervvel áthidalják és csökkentsék az autizmusból eredő sérülés hatását a három ismert károsodott fejlődési területen.
Bővebben: http://www.nas.org.uk/nas/jsp/polopoly.jsp?d=528&a=3362

BÁNFFY-MÓDSZER

A módszer az Ausztriában élő dr. Bánffy Eszter nevéhez fűződik. A komplex érzékelést (látás, hallás, mozgás, tapintás, ízlelés és ezek összekapcsolódását), valamint az észlelés, figyelem és gondolkodás fejlesztését célzó terápia.
Alapja a folyamatos, éveken keresztül végzett intenzív, egyénre szabott fejlesztés, egész éven át azonos terapeutával. Célja, hogy a gyermeket hosszú távon, lehetőleg véglegesen családban tartsák, az együttélést megkönnyítsék, a család tehermentesítésének szem előtt tartásával.
Az alapítvány a fölvett gyermek fejlesztését heti egy, maximum két alkalommal tudja vállalni.

Itt lehet érdeklődni:
Flóra Alapítvány
1032 Budapest Gyenes utca 20.
E-mail: floraalapitvany@floraalapitvany
Web: floraalapitvany.hu

(Levente terápiája..)


KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIÁK

A kiegészítő terápiák nem helyettesítik az autizmusspecifikus fejlesztő terápiákat, de új teret adhatnak a tanításhoz, a gyakorláshoz. Így például a hippoterápia, a különböző szenzomotoros tréningek szárazföldön és vízben, vagy a zenei interakciós tréning, amelyek nemcsak a mozgásos vagy zenei készségek fejlesztésének kitűnő eszközei, hanem alkalmat teremtenek például a kommunikációs és szociális készségek fejlesztésére is.
Mielőtt bármilyen kiegészítő terápiába kezdene, feltétlenül konzultáljon a gyermeket jól ismerő szakemberrel!

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS (AYRES) TERÁPIA

Anna Jean Ayres, amerikai neveléspszichológus és agykutató alakította ki a szenzoros integrációs teszteket és terápiát.
Elméletén, leegyszerűsítve, azt értjük, hogy bizonyos tanulás- és viselkedészavarok oka az idegrendszer éretlensége, ami az érzékszervek által felvett információk integrációjának alacsony színvonalában nyilvánul meg. Szemléletében újdonság, hogy a problémás viselkedést kompenzációs tevékenységnek fogja fel. Véleménye szerint a gyerekek viselkedésében megfigyelhető zavarok a fejlődés hiányára utalnak, de egyúttal a fejlesztés útját is kijelölik. Fontos szempont, hogy a terápia során a fejlesztést arról a szintről kezdjük, amelyik szinten a fejlődés elmaradt, vagy amelyik rosszul működik. Például a néhány hónapos gyermek életében nagyon fontos a kúszás-mászás ahhoz, hogy idegrendszere megfelelően fejlődjön. Ha ez kimarad, később pl. tanulási nehézségek jelentkezhetnek; ilyenkor a fejlesztő szakember a fejlesztést a kúszás-mászás „szintjétől” kezdi el. A terápia hely- és eszközigényes.
A terápiával megcélzott fejlesztési területeken az autizmussal élő gyermekek szinte kivétel nélkül fejlődési zavart mutatnak. A módszer természetéből adódóan csökkenthetők a viselkedészavarok, illetve elfogadható formába alakíthatók át. A terápia eredményeként alakul ki, vagy fejlődik a testi-lelki én, amely az éntudathoz és a személyiségfejlődéshez vezető út legfontosabb állomása.
Fontos tudni, hogy a pedagógiai szakszolgálatok, nevelési tanácsadók számára jogszabályi előírás az Ayres terápiás eszköztár megléte.


ZENETERÁPIA

A zeneterápia a zene erejével történő fejlesztés: a mozgás, a figyelem, koncentráció és a kommunikáció területén, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében. A foglalkozások segítik a közösségbe való könnyebb beilleszkedést, a kortárskapcsolatok kialakulását.
Az autista gyerekek jellemző tulajdonsága, hogy nem tudnak a másik emberrel kapcsolatot teremteni. Az eredendő sérülést a zeneterápia sem gyógyítja, de tapasztalatot ad arról, hogy az autista ember is képes ráhangolódni a másikra. Javulhat az állapota, jobban képes a környezetével együtt lenni, viselkedészavara csökkenhet, erősíti az énélményt. A foglalkozásokon az improvizálás mellett mindig más és más kommunikációs gyakorlatokat is végeznek.
Autisták esetében is sikeresen alkalmazzák az Ulwila módszert. Heinrich Ullrich német gyógypedagógus szembeszállt azzal az elterjedt véleménynyel, mi szerint „az értelmi fogyatékosok nem képesek dallamhangszeren játszani”. Olyan módszert dolgozott ki, amely nem igényel komplex gondolkodásmódot, csak a színek azonosításának képességét. A hagyományos kottaolvasás megtanulása valóban bonyolult még az egészséges kisgyerek számára is, de ez a speciális, színes kottarendszer és a hozzátartozó egyszerű és könnyen áttekinthető hangszercsalád, hatalmas sikerélményt ad az így zenélni megtanuló sérült embereknek. Zeneterápiára egyre több intézményben van lehetőség.

Érdeklődni lehet:
„A Zene Mindenkié” Egyesület
1102 Budapest Füzér utca 27/a.
Tel.: (06 1) 261 5445
Postacím: Erdős Katalin elnök
2000 Szentendre, Deli Antal utca 36/1
Tel/fax: (06 26) 319 263; (06 30) 954 0381
Web: www.parafonia.hu

HRG FEJLESZTÉS

A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika módszere 1994 óta levédett, magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható 370 mozgásfeladata két-három év alatt megtanítható a (rászoruló) gyermekeknek. Jellemzői: minden HRG fejlesztést alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek idegrendszeri érettsége százalékosan megadható, illetve a hiányosságok és a meglévő készségek, részképességek profilja is ismertté válik. A HRG tréningeket ezeknek az adatoknak a figyelembevételével tervezik meg. A HRG módszer és feladatok rendszeres és kellően intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg alatti szabályzásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók (észlelés, emlékezet, gondolkodás) végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is „bejáratódnak”, amelyek elősegítik, hogy a sérült idegsejtek feladatait más idegsejtek át tudják venni (transzferhatás).

A mozgás, a figyelem, a „szófogadás”, a beszéd, a beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komplexen megfigyelhető javulása jelzi a HRG terápia sikerességét és hatékonyságát, bár nem autizmusspecifikus terápia.

Információk a működésről, a módszerekről:
BHRG Alapítvány
Jelentkezés vizsgálatra:
Tel.: (06 1) 326 1583; (06 30) 443 0515
Web: www.bhrg.hu

TERÁPIÁS ÚSZÁS

Az egyensúlyi rendszert serkentő gyakorlatokkal a gyerekek mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, mozgásos motivációja jelentősen fejlődik, izomtónusuk szabályozottabbá válik, testtartásuk javul, súlypontjuk stabilizálódik. A manipulációfejlesztést célzó gyakorlatok célja a szem-kéz koordináció javítása, a tárgyért nyúlás, fogás, megtartás, elengedés gyakorlása, a kéz finommozgásának fejlesztése.
A vízi környezethez való alkalmazkodás olyan szintet érhet el, hogy merüléssel összekötött gyakorlatokat is képesek végrehajtani. Víz alatti tájékozódó képességük fejlettségére jellemző, hogy a gyerekek a medence aljáról céltárgyakat tudnak felhozni, átbújnak a deszka alatt. Ezzel légzésfunkciójuk javul, vitálkapacitásuk nő, fontos önmentő képességük is jobban működik.
A vízben végzett irányított játékkal, gyakorlattal a testtudatuk, énképük javul, öntudatuk fejlődése jobban befolyásolhatóvá válik. Figyelmük, koncentrációjuk, emlékezetük javul.

Szerencsére a terápiás úszás a viszonylag könnyen elérhető terápiák közé tartozik, és egyre több intézményi ellátó biztosítja ezt az autista gyermekeknek. Orvosi indokoltság esetén anyagi támogatás is szerezhető a költségek mérséklésére.

LOVASTERÁPIA

A lovasterápia is azon lehetőségek közé tartozik, ami viszonylag széles körben elérhető az autista embereknek. A lovasterápiának több ága van:

1. A hippoterápia

A hippoterápia mozgásszervi rendellenességek, tartás- és mozgási funkciók hibája esetén használatos terápiás eljárás.

2. Gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglás.

A gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglást és lovastornát a szakemberek elsősorban pszichés problémák, kommunikációs, viselkedésbeli, tanulási zavarok, valamint értelmi fogyatékosság, autizmus esetén javasolják. Lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás lovasterapeuta végzettségű gyógypedagógus vagy pszichológus vezetésével. A gyógypedagógiai lovaglás során az ember–ló együttműködése eredményeképpen létrejövő pszichológiai értékek kerülnek előtérbe az egyén fejlesztése érdekében. A terápia során a legfontosabb a lóval való közvetlen kontaktus, testének melege, puhasága, járásának ringatása, amelyek segítenek kikapcsolni a káros külső és belső ingereket.
A ló közelségének pozitív hatása miatt a kezelések nemcsak lovaglásból, hanem a foglalkozások előtti/utáni simogatásokból, lóápolásból is állnak. A terápia során a résztvevők egyre magabiztosabbak, bátrabbak lesznek, határozottságuk, felelősségérzetük nő, csakúgy, mint egészséges társaiknak. A terápia szerves része a ló gondozása, ápolása, ami komoly pedagógiai hatást vált ki, hiszen növeli a gyermek felelősség- és kötelességtudatát, fejleszti szociális érzékét.
Az autizmussal élők körében tapasztalható érzékelési sajátosságok miatt minden esetben figyelembe kell venni az egyéni szempontokat.

3. Akadályozottak sportlovaglása

Az akadályozottak sportlovaglása (parasport) a szabadidő kellemes és hasznos eltöltését, valamint a sportolási lehetőség kiszélesítését szolgálja.

A felsoroltakon kívül még sok egyéb terápiás módszer létezik, ezek igénybevétele függ a gyermektől, az elérhetőségtől és sajnos nem utolsó sorban anyagi teherbírásunktól. Mindenképpen érdemes tájékozódni a szakemberektől, böngészni az interneten, állandóan keresni, figyelni a lehetőségeket.

(Forrás: AOSZ  )

Remélem valamennyire adtam áttekintést egy kicsit a terápiák sokaságából..Persze még van lehetőség egy jó pár..

ezt is nézzétek meg..

http://www.fovpi.hu/data/cms42793/autizmus_terapiak.pdf